Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XII. Nagybaráti, A 13—15. században találkozunk a káptalan nagybaráti birtokrészével, melynek sem eredetét, sem terjedelmét nem ismerjük. 1261-ben határjárás jelölte meg a káptalan birtokrészét; erre vonatkozó levelét mutatta elő, mikor a csornai prépostsággal perelt e birtokrész ügyében.

1

) Még a 15. század elején is megvolt a káptalan e birtokrésze. 1426-ban Söthör = Nagybaráti határának kiméréséről tudunk,

2

) a későbbi időben egyetlen okiratunk nem említi p birtoktestet. Ma csak szőllőbirtoka van itt a káptalannak, melyről alább szólunk majd. XIII. - XIV. NagyécsSalu—Mesterfa. Nagyécsfalu, Nog-Ech néven az Echu nemzetség ősi íészke Győrmegyében a Pánzsaér és Sokorói hegy mellett. Már a 12. században rendes falu és a győri Vár tartozéka; lakói szőllőművelők.

3

) — 1299-ben Csitvándi Herke Nagyécsfaluban levő birtokrészét testvérének, Egyednek zálogosította el. A falu egyik részét a 14. században Károly király Köcski Sándor országbírónak adományozta, aki viszont Magyar Pálnénak adta el;

4

) ez az általa alapított pápóci prépostság javadalmául kötötte le. A 14. század elején — valószínűleg királyi adomány címén — a győri káptalant is az écsi birtokosok között ismerjük. 1314-ben 2 márka (= 8 forint) rendkívüli adót fizettek jobbágyai.

5

) E birtokrész alig foglalt magában 3—5 jobbágytelket. A Csitvándi-család is écsi birtokos volt. A falu határai Ság, Nyul, Alsokoró, Tarján között húzódtak 1352-ben. A 16. század elején ado1) Fejér: C. D. 1%. 338-349. 11. 2

) Fejér: C. D. ™/

G

. 826. 1. 3

) Wenzel: Árpádkori új okmt. 1, 78. 1. Hazai pkmt. j3, |5. Fe,;ér: C. D. l\/

v 194. 1. 4

) Ha-ai okmt. 1, 123—130. 161—4. 11. — 7, 283. Győri kápt m. lvt. III. Szám. k. 81. 1. 5

) U. o. I. Szám. k. 31. 1. U. o. 12. 5. 226S.sz.