Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XL Markota-Bödöge. Egyesített kisközség Győrmegyében a Rábca mentén. Az egyesítés előtt mind a kettő külön álló, ősrégi falu volt. Bödögét 1161-ben III. István király Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innét nyerte a család bedeghi nemesi előnevét.

1

) Markota — Morgota —• 1222ben Péter ispán birtokában volt.

2

) Eddig ismert okmányainkból nem tudjuk megállapítani, hogy mikor és mily címen került e két község a győri káptalan birtokába; annyi bizonyos, hogy a 15. században már földesúri joghatósága alá tartozott. A 16. század folyamán a kettőnek együttvéve 6—10 teleknyi földje állott művelés alatt, melyek után 1

/

2 forintjával fizette a földesúri adót.

3

) 1526-ban 10 telke közül csak 6 fizetett adót, 4 pedig szabados volt,

4

) ami annak a jele, hogy új jobbágyok telepedtek meg a faluban. A birtok viszontagságos életét, a 16—17. század birtokviszonyainak bizonytalanságát, a hatalmasok megfékezhetlen erőszakosságát mutatják a következő esetek: 1519-ben Asszonyfalvy Gáspár foglalta el Bödögét,

5

) 1536-ban Poky Menyhért tette rá kezét Markotára, lés 3 évig birtokolta is a Rábcán levő malmával együtt.

(;

) E viszontagságos élet elszegényítetté a falut, elriasztotta a jobbágyokat. 1544-ben Markotának 3 fizető, 5 szegény zsellér, 1 elhagyott portája volt a szegény bíróén kívül. 1549-ben Bödögének—Markotának együttvéve 6

4

/

2 fizető, 3 új portája volt.

7

) A hatalmas uraktól a jobbágyok, az egyes faluk is eltanulták a hatalmaskodást, rá-rárontottak a szomszéd birtokra, terményt, állatot vittek magukkal. 1550-ben a 4

) Fejér C. D. 7

/

5

. 121. 1. — Győrmegyei közgyűlés III. jk. 2

) Tud. Társ. érk. 5. 197. 1. 1882. 3

) Győri kápt. m. lvt. I. Számadókönyv lapjai 33—733. 4) U. o. 729. L 5

) U. o. 473. 479. 1. 6

) U. o. 10. Cth. 806. sz. — 12. T. 2245. sz. 7

) Egyháztört. Emi. 4, 333,-1. 1. — 5, 263. 1.