Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

VI. Csítvánd puszta. A Fertő mellett fekvő Chitvánd faluról 1299-ben olvassuk már, mikor Chytvándi Herke bizonyos tartozása fejében Chytvánt birtokrészét elzálogosítja testvérének, Egyednek.

1

) Még a 15. század elején is falu; és ekkor is Csitvándi István özvegyének, Erzsébet asszonynak volt benne birtokrésze, melyet 1411-ben a győri káptalannak, mint szomszédos védenyi birtokosnak ajándékozott. Csitvándi Tamás fia, János a maga és rokonai, Egyed és ennek fiai-leányai nevében óvást emelt a csornai konvent előtt az ajándékozás ellen.

2

) E tiltakozás miatt, úgy látszik, nem is került a birtokrész a káptalan kezére, továbbra is a Csitvándi család birta. 1435-ben Zsigmond király Csitvándi Egyednek és rokonainak arra adott engedélyt, hogy a felső Csitvándi határban levő halastavukba a Fertő vizét belevezethették, a vízfolyás med1 rét és töltését haladéktalanul elkészíthették.

3

) A káptalan a régi ajándékozás címén jogigényét fenntartotta a birtokrészre, és a 15. század végén Csytvándi Ferenc-* tői, fi- és nőtestvéreitől magához is váltotta. A megváltás összegét nem ismerjük, okmányunk csak azt jegyzi meg 1495-ben, hogy már ismételten fizetett a káptalan a puszta ára fejében; ekkor is 82 forintot, majd ismét 6 forintot adott érte.4) Ez adatból azt is megtudjuk, hogy a 15. század végén már puszta volt Chitvánd. 1495-ben birtokbavezető parancsot nyert a káptalan Chytvándpusztára vonatkozólag.

5

) A birtokbavezetés mégis csak 1499-ben történt meg, Rausar János kir. ember a szentmártoni konventtel együtt végezte a beiktatást.'

1

) Még ekkor sem érezte magát biztonságban a káptalan, azért 1502-ben II. Ulászló határjárási rendeletet adott ki, ami 1) Hazai okmt. 7, 283. 1. 2

) Győri kápt. m. lvt. 10. Cth 761. sz. 3) U. o. 2. Cth. 25. sz 4

) U. o. I. Szám. k. 38. 1. 5

) U. o. 38—9. 1. G

) U. o. 54. 1. >