Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

Mikor a káptalan 1743-ban a földesúri jogokat átadta Győr szab. kir. városnak, elmaradó jövödelmet a kö-» vetkező tételekben állapítja meg: cenzus 100 frt majorság, saját kezelésben . 100 „ tizedből 25 ,, robotváltságból 150 „ korcsmálta tásb ól ... 400 ,, a régi pince fölé épített házból .... 50 „ 3 mészárszék után ... 30 „ 1 másik mészárszék után . . 1 ,, az abdai vámnál elmaradó jövödelem . . . 100 „ Caducitas 150 „ az üres hordóknak Védenybe való szállítása 20 „ 2 dámvad 4 ,, a Rábán való halászatból 50 „ végrendeletek és felvallások díja .... 60 ,, 1240 frt

88

) E jegyzék is mutatja, hogy évről évre fogyott a káptalan földesúri jövödelme. 1728—1743-ig a cenzust sem fizette meg a város, aminek kárpótlásául egyszerre 5000 forintot fizetett utólag.

89

) Győr szab. kir. várossá lesz. Mikor a káptalannak mint földesúrnak Győrből befolyó jövödelmeit nagy vonásokban részleteztük, és megemlékeztünk e jövödelmek évről évre való apadásáról, rövid visszatekintést vetünk az okokra, viszonyokra, melyek Győrt lassankint felszabadították és a káptalan földesúri jogát megszüntették. A város fejlődése magában hordozta a földesúrral való küzdelem csíráját. Minél fontosabb helyet foglalt el az ország honvédelmi és kereskedelmi életében, annál nagyobb erőre kapott a polgárságnak önállóság után való vágyakozása. A külön-* böző időkben nyert kiváltságlevelek szintén siettették és támogatták a polgárok törekvését. Már II. István, IV. László, I. Károly, V. László és II. Ulászló kiváltságot adtak a káptalani jobbágyoknak, illetőleg a városi polgároknak arra, hogy még királyi bíró sem tartóztathatja le őket és vonhatja el a földesúri bíráskodás alól, még 88

) Győri kápt. m. lvt. 18. T. 2810. sz. 89

) U. o. 1743. sz.