Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

baton és vasárnapon heti vásárjoga is volt. A szombati vásároknak külön utcája volt Győrött a Szombatpiac­utca. Különös nagy jelentősége volt a 15., 16., 17. század folyamán a győri állatvásároknak. Rudolf király e vá­sárt a királyi birtokra, Óvárra akarta áthelyezni, ami el­len nemcsak a győriek, hanem még a törökök is óvást emeltek. Ozmán Aga, a váci harmincados 1581-ben aug. 20-iki kelettel Ernő főhercegnek írta, hogy a királynak is, a szultánnak is kárára válnék ez intézkedés, mivel a szénának és járó-utaknak szűk volta miatt a barmok út­ját egészen berekesztené. Elmondja azt is, hogy az ő húszéves főharmincados működése alatt a török hódolt' sági területről a váci harmincadon át a győri vásárokra felhajtott barmok száma 15 ezerről 30—40 ezerre sza­porodott fel. A vásárok elhelyezése lecsökkentené a tö­zsérek számát is, akik alig mennének el Óvárra. A közbe­lépésnek eredményeként a vásárok Győrött maradtak. Nyáry István, ki ekkor rendkívüli követként Konstan­tinápolyba utazott, Budán személyesen tárgyalt Ali basá­val és Ozmán cselebivel a győri vásárok: ügyében, és 1582-ben Budáról meg is írta Bécsbe az ügy elintézését. 54 ) Ernő főherceg 1589-ben e marhavásárok ügyét a tőzsérek visszaélései ellen megrendszabályozta. E rendszabály em­líti, hogy nemcsak a török hódoltsági területről, hanem Csallóközből, az Alföldről is sok állatot hajtottak fel a győri heti vásárokra. Azt is előírja e szabály, hogy a vásáron kívül a sokorói kapu előtt lévő vásártérre csak akkor mehetnek ki a vevők, mikor a várból zászlóval jelt adnak a vásár megnyitására, és a város kapuit is feltárják. 55 ) Természetes dolog, hogy e vásárok jelenté­keny jövödelmet hoztak a földesúrnak is, a városnak is. A vámnak és helypénznek a földesúr és a város között való megosztásáról nincsenek tájékoztató adataink. Az országos és heti vásárokra hozott áruk sokféleségéről igen érdekes tájékoztatást mutat a város által kiadott szabályzat, mely a díjtételeket is megállapítja. 56 ) 54 ) Takáts—Ekbard—Szegfű: A budai basák magyar nyelvű levelei. I. 227. — Takáts: Régi idők, régi emberek. 94. 1. 55 ) Akadémia kézirattára. Tört. ívrét .195. 49. 56 ) Győrvárosi lvt. Protocoll. 7. 1629—1638. Instructio telonii per Civilatem Jaur. in nundinis festő S. Elisabeth celebrari solitis pro Jurassoribus et aliis Officialibus Civilalis exigendi dari débita. Terhes bőrös szekértől 40 dénár. Telibúzás szekértől 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom