Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
I. A káptalan alapítása, belső szervezete
körül igen fontos kötelezettségek teljesítésére vonatkoztak. E tisztségek voltak: a káptalani jegyző hivatala, mellyel már a legrégibb időben is találkozunk. A jegyző irásba foglalta a hiteles felvallásokat; lemásolta a magános felek vagy bíróságok használatára a káptalan őrizete alatt levő okiratokat. Ha a mesterkanonok főesperessé lépett elő, sokszor még ezután is megtartotta hivatalát. A káptalani jegyzőktől meg kell különböztetnünk a közjegyzőket (notarii publici), kik pápai és királyi megbízatás alapján jártak el hivatalukban (auctoritate Apostolica et Imperiali) : a szerződéseket és a magánfelek más hiteles okmányait aláírták, különleges kézjegyükkel látták el. E közjegyzők kanonokok, vagy más szolgálatban levő papok: plébánosok, káplánok, karbeli papok, oltárigazgatók. A 15. századtól kezdve lépten-nyomon találkozunk velük káptalani számadókönyveinkben és okiratainkban. A templomgondnok (vitricus ecclesiae), aki a székesegyház vagyonát kezelte, belső felszerelését gondozta, épületére felügyelt. A legrégebbi káptalani Constitutio e feladatot az őrkanonokra rótta, akit okirataink is kincstárnoknak (thesaurarius ecclesiae) neveznek, — mégis a 16. században gyakran találkozunk templomgondnokokkal. E rendelkezés okát abban keressük, hogy az őrkanonok távol volt Győrtől, munkakörét másra ruházta a káptalan. Alénekíő (subcantor = succentor), kinek kettős kötelessége volt: a káptalani iskolában az éneket és zenét tanította az éneklőkanonok helyett, a székesegyházban a karéneket vezette a szentmise és a zsolozsma alatt. Succentor kanonokok voltak: 1398-ban Nórápi Tamás, 5 ) 1359—67-ben Pál, 6 ) 1408—12-ben Nyéki Simon,?) 1420—3ban János. 8 ) A kar igazgatója. A kar vezetője a succentor, mégis a 16. században karigazgató (régens chori) néven kanonokot is ismerünk néha, akit távollétében kanonok helyettesített. Székesegyházi szónok. A mesterkanonokok között találjuk egy időben a székesegyházi szónokot is. Valószínű azonban, hogy csak a 16. század közepe táján került be 5 ) Monumenta Vat. Hung. í. 47. ]. — Héderváry-család oklvt. 1, 149. 1. 6 ) Hazai okmt. 5, 204. — Fejér: C. D. 9/ 3 . 105. 7 ) Liber Cantoralis. . 8 ) Hazai okmt. 3, 315. — Liber Cantoralis.
