Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Harmadik rész. A kisszeminárium története
az akadémia, melyben a bölcseleti kar is megnyílt. A bölcselethallgatók közül többen kérték a szeminárium növendékei közé való felvételüket, akik azután tanulmányaik végzése mellett egyházias szellemű nevelésben is részesültek; lelkületük alkalmassá vált a szent hivatalhoz szükséges erények befogadására. E növendékek száma azonban csekély volt, mert a szeminárium sem megfelelő helyiséggel, sem elegendő tőkével nem rendelkezett több ifjú befogadására. Az akadémián 1850-ben megszűnt a bölcseleti kar, tehát bölcselethallgatók többé nem is jelentkezhettek szemináriumi életre. Az a szellem, mely Magyarországon az 1840-es, 1850-es években kezdte meg térhódítását, nem kedvezett a vallásos érzés ápolásának, annál kevésbbé a papi pályára való hivatás megerősödésének. Az eredmény az volt, hogy évről-évre kevesebben jelentkeztek a teológusok közé való felvételre. A püspököknek gondoskodniuk kellett arról, hogy a gimnázium felsőbb osztályaitól kezdve neveltessenek ifjakat, akik azután teológusokká lesznek. Győrölt erre kedvező alkalom kínálkozott 1852-ben. A győri káptalanba alapításától fogva bekebelezett javadalmas pápóci prépostság Dresmitzer József halálával megüresedett; Karner Antal püspök nem adományozta a prépostságot, hanem jövedelmének egyik részét lefoglalta a papi pályára készülő gimnáziumi tanulók segélyezésére. 1854-től kezdve ez ifjak mint rendes növendékpapok a teológusok szemináriumában nyertek elhelyezést és nevelést. Simor János püspök e tényen építette fel 1857-ben a kisszeminárium megalapítását, megszervezését. A Szentszék beleegyezését kérte arra, hogy a pápóci prépostság jövödelmének 3 /d részét örök időre lefoglalhassa a kisszeminárium javadalmazására. A Szentszék hozzájárulását azét is biztosan remélhette, mert a trienti szent zsinat kimondotta, hogy az egyszerű, lelkipásztorkod ássál pssze nem kötött javadalmak felhasználhatók papnevelés céljára; és mert két évvel előbb engedte át a Szentszék a zágrábi érsek kérésére az aurániai perjelség javadalmának egyik részét a szeminárium javadalmazására. A Szentszék 1857 június 13-án kiadott okiratában teljesítette a püspök kérését. 3 ) Ezután a királyhoz, mint az egyházi javak főkegyurához fordult Simor János püspök beleegyezésért. A király 1857 szeptember 20-án szintén hozzájárult a prépostság jövödelmének jelzett 3 ) 1872. évi Can. Visit. — 1857. évi 7. sz. körlevélben az okirat szövege.
