Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig

zsuiták Akadémiájának rovására; az Akadémiáról ugyanis csaknem egészen elmaradtak a bölcselethallgatók, a piaristáknak pedig évenkint 60—70 hallgatójuk is volt.

13

) A világi tanulóknak ily nagy számban való megjelenése kellemetlenné vált a szemináriumra nézve, mely alig tudta befogadni e tömeget, és a klerikusokat kiszorította. Bármily eredményes volt is a piaristák működése a főiskolában, Zichy Ferenc gróf püspök 1744 végével felmentette őket a tanítástól. Elhatározását azzal okolta meg, hogy mivel Groll nem építette meg a kilátásba helyezett házat, a négy piarista tanár lakása aránytalanul sok helyet foglal el a különben is szük szemináriumból. Megkísértette, hogy más, alkalmas házat szerezzen nekik, de ez lehetetlen; a kanonokok közül sincs egyiknek háza, háromnak pedig igazán nyomorúságos házikója van csupán. A szűk Káptalandombon még házhely sincs, nemhogy eladó ház volna. A bejáró bölcselethallgatók miatt pedig nem lehet a szemináriumi szabályok megtartását kellő szigorúsággal sürgetni, ezért a fegyelem meglazult és a lelki életben való elmélyedés nem felel meg a növendékpapoknál megkívánható mértéknek. A Groll-féle 8000 forintos alapítványi tőkét 1744. dec. 21-én kellő elismervény ellenében kiadta a piaristák tartományi főnökének.

14

) Az igazi ok mégis az volt, hogy Zichy Ferenc inkább bizott volt nevelőiben, testi-lelki barátaiban, a jezsuitákban, kiknek a saját előrehaladásában is részük volt. Az ismételt változást nem a teológiai főiskola ügye kívánta. Inkább a püspökök személyes vonzalma érvényesült benne — esetleg az iskola, a tanítás rovására. 13

) Budapesti egyetemi könyvtár kézirata: Catalogus studiosorum .. . 14

) Győri kápt. m. lvt. 29. T. 4000. sz. — Fasc. 57. 7129. sz. — Zichy-féle 1767. évi Can. Visit. — Piaristák budapesti lvt. Fundalionalia. Jaurinum. 1736. In forulo 30. Fasc. 2.