Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Harmadik rész. A kisszeminárium története

hárította át. E cimen 1898—1910-ig, tehát 13 éven át 46.800 koronát fizetett az intézet. 1 ) 2. A nagyobb szeminárium vagyoni állapota kedve­zőtlenebb lévén, a bécsi Pazmaneumban tanuló egyik nö­vendék tartásdíját a kisszeminárium fizette. E cimen 1887—1913-ig 19.500 koronát adott ki. 2 ) 3. Az újszeminárium építési költségeihez 45.000 koronával járult hozzá. 3 ) Ez utolsó kiadási tétel megokol­ható azzal, hogy a kisszeminárium növendékei megfele­lőbb elhelyezkedést nyertek az új épületben. Az intézet vagyoni állapota ma. 1927-ig a jövödelméből megtakarított tőke 200.500 koronára növekedett fel, mely gyümölcsözés céljából az Egyházmegyei Alapítványi Hivatalnál nyert elhelyezést; ezentúl is ez összegben és névértékben tartja számon az intézet évi számadása, mikor már ez összeg teljesen meg­semmisült. Megsemmisültek a miscalapítványok tőkéi is. Az in­tézet bevételei a pápóci prépostság jövödclmének 3 / 4 ré­széből, és a bérházak hozadékából állnak. E jövödelmet át is szolgáltatja a nagyszemináriumnak annyira, hogy néhány száz pengője marad csak meg. Viszont növendé­keinek, elöljáróinak eltartásáról is a nagyszeminárium gondoskodik. A két szeminárium ma csak jogilag külön­álló, tényleg azonban egy közös intézet. !) Szemin. irattár: Fasc. Kisszemin. Dispositionen et Ordí­nes episcopates. U. o. Fasc. Kisszemin. számadásai. 2 ) U. o. 3 ) U. o. Az újszemin. építési költségeinek elszámolása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom