Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Második rész. A győri szeminárium története
kásságában feltótlenül kell időt szakítania szociális ismeretek szerzésére is. Jó alkalmul szolgált az új önképzési irány kezdeményezésére a jubiláló XIII. Leó pápa ünneplése. A növendékpapok egyrésze Szociális Kör vagy Iskola néven tömörült és megkezdte a társadalmi kérdés tanulmányozását. 1906-ban már a Szent Imre Egyesület szivta fel a lelkesek magánvállalkozását. A szociális kérdéssel való törődés megélénkítette az egyesületi életet, emelte a szinvonalat és a világháború előtt elindította azt a hazafias munkát, amelyre a később bekövetkezett politikai, gazdasági és társadalmi válságok hivták csak fel az államirányítók figyelmét. A régi működési ágak nem sor\ adtak el az újtól, sőt határozottan megtermékenyítették azokat a szakosztályokra való tagolással. Hittudományi, szónoki és szociális szakosztályokban folyt a közös, lelkes önképző munka, melyet csak a világháború és az összeomlás bénított meg. A legújabb évtized története is a hagyományok tiszteletének medrében folyik, de a korigények szemmeltartásával bővíti az önképzést. A hitvédelem, a tömegvezetés és a keresztény Charitas szolgálatára való előkészület mellett a hitterjesztés és az Actio Catholica kérdései is jelentkeznek, és mutatják, hogy a növendékek nevelési iránya helyes, mert a keresztény testvériség tudatának ápolása hazafias érdekeket is szolgál. 4 «) E) Egészségápolás. Intézeti orvos. Az egészség megóvását és visszaszerzését szolgálta minden időben a háziorvos. Legrégebbi intézeti orvos, kiről okirataink megemlékeznek, Maiariz János Henrik, a győri közkórház megalapítója. Tiszteletdíja 1728-ban 1 darab hollandi arany (= 4 forint 10 dénár} ; 1730-ban 3 darab arany (= 12 forint 40 dénár); 1731-ben 2 darab arany (= 8 forint 40 dénár). 49 ) A változó tiszteletdíjból arra következtetünk, hogy az orvos nem kapott állandó javadalmazást, hanem látogatásainak száma szerint jutalmazta az intézet fáradozását. 1750 — 70. években már állandó tiszteletdíjával találkozunk, ami évi 20, majd 30 forint volt. 50 ) 1800-tól 100 váltó forintot vett fel évenkint az orvos; 1850-től 250 váltó forintot, 1858-tól 100 ezüst forintot. Ez a tiszteletdíj koronára át48 > L. Szabady Béla kéziratos művét a Szent Imre Eg^eület történetéről az egyesület irattárában. 49 ^ Szemin. irattár: Károlyi Lőrinc számadókönyve 1727— 31. évekről. 50 ) Ù. o. 17.V2. 1753—4. 1759—62. 1769—70. évi számadások.
