Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Második rész. A győri szeminárium története

nyok gazdagították. Több kötetet őriz Báthory István len­gyel király és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem köny­veiből, melyek valószínűleg Naprághi Demeter könyvei­vel kerültek a székesegyházi könyvtárba. Naprághi azo­kat egyéb kincsekkel együtt erdélyi püspök korában sze­rezhette a Báthory-családtól, és mint győri püspök adta és hagyta a székesegyháznak. Ez úton kerülhetett ide Rotterdemi Erazmus egyik munkája is: Institiitio prin­cipis christiani, mely táblája belsején Zápolya János ki­rály kéziratát őrzi — Sum Johannis Regis Electi Hun­gáriáé. A következő időben ismét újabb adományok gazda­gították a szeminárium könyvtárát: Mészey József raj­kai plébános 1876-ban értékes kis könyvtárát hagyta a szemináriumnak. Ebenhöch Ferenc kanonok 1889-ben szintén ide­hagyta 1358 kötetes könyvtárát. E hagyatékokkal együtt a könyvtár már 24.164 kö­tetre növekedett fel. Trichtl József és Jordán Tamás kanonokok könyv* gyűjteménye szintén e könyvtárt gazdagította. Trichtl hagyatéka különösen aszketikus munkákból állott. Az elég hatalmassá növekedett könyvtár egységes beosztást, rendezést kívánt. A rendezést Kisfaludy Árpád Béla dr szemináriumi tanulmányi felügyelő kezdte meg a müncheni rendszer mintájára, és Zalka László dr fejezte be 1893-ban, aki egyúttal címjegyzéket is készített hozzá, és így hozzáférhetővé, használhatóvá tette a könyvtárt. A rendezés ideje óta részint vásárlás, részint ajándék és hagyomány útján tetemesen gyarapodott ismét a könyvtár, azért ma már újabb rendezést kivan. Holdházy János könyvtára. Ügy nagyságánál, mint értékénél fogva különös megemlítést érdemel. Holdházy 1896-ban 4000 kötetből álló modern gyűjteményét hagyta a szemináriumnak, fenntartására pedig 8045 forintot és 30 krajcárt hagyott, melyet azonban életjáradékul le­kötött nőtestvérének, Holdházy Máriának. A könyv­tárra szállt tőke a világháború okozta pénzromlás követ­keztében semmivé vált. Beidl Alajos győri kanonok és Maráz Ferenc sop­roni káptalani prépost 1902-ben több száz kötetes gyűj­teményüket hagyták a szemináriumnak. Surányi János kanonok 1903-ban három könyvszekrényben elhelyezett gyűjteményét hagyta ide a könyvszekrényekkel együtt; 1911-ben Varga János kanonok hagyta ide kicsi könyv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom