Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri püspöki székesegyház története

A székesegyház viszontagságai a 16. században. A török háború nyomán járó pusztulás a székesegyházat is teljes megsemmisítéssel fenyegette. 1529-ben Lamberg Kristóf várkapitány Szulejman szultán közeledésének hírére Bécsbe menekült várőrségével, ágyúival, hadifelszerelésével együtt. Győrt a törökök prédájára hagyta, de előbb felgyújtatta. A tűz elhamvasztotta a várost; leégett a székesegyház is.

1

) A török történetírók égett városnak nevezték ekkor Győrt. A székesegyháznak két tornyáról emlékezik a hagyomány, a templom két oldalán látható alapépítmény is erre vall. Az egyik torony is valószínűleg ekkor dőlt le. Anyagát a vár kiépítésénél használták fel a többi rombadőlt templom anyagával együtt. Az egyik torony megmaradt, a benne elhelyezett harangokról később is hallunk. Bakits Pál várkapitány 1531-ben összetörette ,a meglevő két harangot és Pozsonyba vitette Wolfgang ágyuöntő mesterhez.

2

) A püspök és káptalan birtokai jó részben idegen kézbe kerültek, a dézsmát mások szedték, ha ugyan maradt még szednivaló —: azért a templom alapos javítása szóba se jöhetett. Ludányi Péter kanonok 100 frtot igért a templomnak, de 1535-ig nem került sor ez összeg felhasználására, mert a templom teljesen » elhagyatottan « állott, azért örököseire maradt ez adósság letörlesztése.

3

) A káptalan saját pénztára terhére végzett ugyan kisebb javításokat az oltárokon, harangokon;

4

) ezek azonban nem a tűz által okozott nagy pusztítást orvosolták, hanem csak iaz [istentisztelet végzéséhez legszükségesebb napi javításokat eszközölték. Oly állapotban volt a templom a század közepén, hogy a káptalan már újjáépítéséről gondolkodott. 1551-ben Velykey Márk szentadalberti prépostot, a püspök helynökét, Buday Pál mesterkanonok 1

) Ráth Károly : Magyar tört. tár. 7, 4. 2

) Egyháztört. Emi. II. 128. 1. 3

) Győri kápt. m. Ivt. 46. T. 5641. sz. *) U

? o. II. Számadók. 57-58. I.