Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

Oltárjavadalmak

TU később káptalani tagok a nivek lelki szükségletéről is gondoskodtak. — Az 1718. évi Keresztély Ágost-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti Simaházát, de sem nagyságáról, sem jövödelméről nem tudósít. Az 1738. évi Can. Visit. 20 frt bérjövedelemről szól. Az 1767. évi pedig már csak kallómalmáról emlékezik meg. Az 1872. évi Can. Visít, részletesen szól róla: A simaházi birtok áll 2 hold (1200 négyzetöl) belsőségből, 84 hold szántóföldből, 15 hold rétből, 25 hold erdőből, összesen 126 hold földből és a Tapolcán lévő malomból. Ma már nincs meg e birtok. Felmerül az a kérdés, hogy e birtok teljesen a Csupor-féle alapítványhoz tartozott-e, vagy valamely részében a káptalan birtoka volt? Véleményünk szerint az egész birtok az oltárjavadalomé volt. Csupor Demeter 1480-ban kiállított alapítólevelében, mikor a Sopron városnál elhelyezett 2400 frtot az oltár alapítványául leköti, azt mondja, hogy a többek között: tehát előbb már földbirtokkal kellett dotálnia az oltárt; 1481-ben került azután az oltár javadalmai közé a Simonházi-család birtokából a már említett nemesi kúria, a velejáró telek és a tapolcai malom. A káptalani számadók könyvei a 15 —17. század folyamán ismételten névszerint felsorolják a káptalani birtokokat, a zálogos birtokokat is, — Simaházáról sohasem tesznek említést, mert e birtok az oltárjavadalomhoz tartozott. Az oltár javadalmául tekintették ä számadók még azután is, mikor már az oltárt javadalmával együtt bekebelezték a káptalanba. Tény az, hogy a 16—17. században csak 16—40—50 hold földről tanúskodnak okirataink, csak a 19. században hallunk 100 holdat meghaladó birtokról. Ennek egyszerű oka az, hog}

r a birtok egyik része jobbágyok kezén volt, okirataink csak a malomhoz csatolt és vele együtt kiadott földrészről szólnak. Mikor a törökdúlás után elnéptelenedett Simaháza, akkor került az egész birtok, mint puszta, a földesúr kezére. Az oltár szőllőbir tokai. A nagybaráti hegyben két szőllő tartozott az oltár javadalmához: a Szilvás és az Ave Mária nevű szőllők. A Szilvásszőllőt Csupor Demeter ajándékozta az oltárnak, ugyanis 1480-ban ő vette meg 57 arany frtért Szilvás Tamás nagybaráti lakosnak az Inchő nevű dűlőben lévő szőllőjét és házát. — Az Ave Mária nevű szőllőt Kemenczy Benedek ajándékozta egy a várban (in Castro) fekvő házzal együtt az oltárnak alapítványképpen, hogy az oltárigazgató hetenkint egy Requiemet mondjon érette. E szőllőket a csornai prépos-