Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A székesegyház felszerelése, kincsei
T lyéi mellett megtaláljuk a hazánkat felszabadító XL Ince pápa kis »Agnus«-át is. A keresztkarokban a szentkereszt kis részecskéjét és Szent István vértanú, Szent Ambrus és Szent Gergely pápa ereklyéit őrizzük. Az ereklyék hitelességéről a talpazat hátsó üregében elhelyezett okiratocskák tanúskodnak. Az egyházi körmenetek élén vitt ú. n. káptalani keresztek közül első helyre tesszük Zichy Ferenc grófét. A fekete fából készült keresztet egy lecsavarható ezüstgömb két részre osztja. Ennek sötét hátteréből fehéredik ki az ezüstből öntött és vésett, 29 cm. magas és 950 gr.-t nyomó Krisztus-test a maga plasztikus szépségében. A másik körmeneti keresztet Zalka János püspök készíttette 1877-ben. Az egész kereszt ezüstbői van, 250 cm. hosszú, 4250 gr. súlyú, és az adományozó címere látható rajta. A lóheridomú keresztvégeket az evangélisták trébelt képei díszítik. Az aranyozott Krisztus-test lábánál a napot és holdat, a kereszt elő- és hátlapjára szőnyegidomot cizellált az iparművész. 6. Ereklyetartókban is gazdag a kincstár. A vallásos kegyelet első helyen említteti meg velünk a kegykép véres verejtékének törlő kendőjét. A csodálatos verejtékezés századik évfordulójakor egy ismeretlen Mária-tisztelő, győri ötvösmesterrel, korának ízlése szerint szép ezüstkeretbe foglaltatta a drága vászonmaradványt azzal az egykorú német felírással kapcsolatban, mely az esemény rövid történetét foglalja magában. — Bár csak 1870-ből való, mégis rögtön itt szólunk arról a 64 cm. magas, gótstilusú, nemeskiképzésű, aranyozott ezüst ereklyetartóról, melynek három-három toronyfiókkal kereteit üveghengerében helyeztette el az adományozó Zalka püspök Szent Adalbert vértanú nagyobb kar csont részletét. A kupolás hengerfedő tornyocskájában csínos, 7 és l / a cm. magas kis szobor örökíti meg a szent emlékét, akinek tiszteletét szolgálja a győri székesegyházi káptalanba bekebelezett győrhegyi szentadalberti prépostság. Korban messze felülmúlja társait az a 14. században készült, ízléses verettél díszített elefántcsontdoboz, melyet valamikor ereklyeőrzésre szánt készítője. Több jelesművű és kevésbbé művészi ereklyetartója is van a székesegyháznak, de ezekről nem szólhatunk részletesen. 7. A különfélék között említjük meg azt az elefántcsont triptichonszárnyat, mely a 14. század francia gótikájának modorában, három tömötten benépesített domborműben tárja a néző elé Szűz Mária halálát, mennybevitelét és koronáztatását. Fekete fakeretc a dombormű
