Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A székesegyház felszerelése, kincsei
hány gótikus és tiszta reneszánszmunkájú kehely is gazdagítja a kincstárt. Ez utóbbiak egyik ritkaszép példánya Keszöi Kelemen, szentadalberti prépostsági kanonok 1522-ben Bécsben készült, trébelt és vésettdiszítésű ezüst kelyhe. Értékes Zichy Ferenc gr. győri püspöknek 1703-ból való, barokkstílü kelyhe, melynek filigrándísze a velencei csipke finomságát utánozza. Finom, festettzománcos képek gazdagítják a kelyhet, a filigrándísz között pedig ékkövek ragyognak. Két darab XVI. Lajosstílű kehely egészíti ki a műértékü szent edények sorozatát. Egyik 1782-ből való, trébelt díszítésben gazdag, festett zománcmedaillonokkal tarkított. Ametiszt és gránát füzér emeli ki szépségét. A másik 1802-ben készült, kevésbbé gazdag, inkább nehézkes, tipikus felépítése teszi érdekessé. Az újabb kor művészi munkájából megemlítjük Simor János és Zalka János püspökök egj^-egy arany kelyhét. A Zalka-félét Adler Ferenc bécsi aranyműves készítette. Szines zománcmedaillonok és drágakövek ékesítik. 10 ) Megérdemli a figyelmet Szely Lajos kanonok két diszes, ezüst kelyhe, melyek a Rauscher-cég fuldai műhelyéből kerültek ki. Vésettmünkájú apostolalakok és élénkszínű ékkövek díszítik mindkettőt. Széchényi Miklós gr. püspök bécsi munkájú, öblöspoharú románstílű kelyhével zárjuk e sorozatot, mely nem teljes leltára a 17. és 18. századból származó barokkstílusú kelyhekben gazdag székesegyházi készletnek. 4. A székesegyház öt darab nagyértékű szentségmutatóval is rendelkezik. Legrégebbi közöttük a németfárfalui néven ismert, ma már csak kegyelettel őrzött, de nem használt, művészi kidolgozású úrmutató. II. József császár koráig a pozsonyi klarissza apácák templomának tulajdona volt. Midőn a kalapos király feloszlatta a zárdát, a mosonmegyei Németjárfalu temploma részére vették meg az aranyozott ezüstből készült, tiszta gótstílusú, 99 cm. magas, trébelt, öntött és vésett munkával készült szentségtartót, melyet a 15. századvégi ismeretlen mester stílszerű, magyar- és rendi-vonatkozású szobrocskákkal is díszített. A külföldre kívánkozó műtörténeti emléket Várady Lipót Árpád püspök 30.000 koronáért megszerezte és a székesegyház kincstárának ajándékozta. — A másik, Űrnapján és annak nyolcada alatt használt szentségtartót Keresztély Ágost szász herceg, püspöknek köszöni a székesegyház. A főpap ugyan 1701-ben gazdagította vele székestemplomát, de valószí') Győrt' kápt. m. Ívtár: 45. T. 5605. 5606. sz.
