Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A székesegyház kápolnái
A székesegyház történetéhez hozzátartoznak, struktúrájába pedig belekapcsolódnak a kápolnák, melyeket az eleven hitből fakadó buzgóság épített idők folyamán. Alig találunk városi templomot, melyet a hivők több-kevesebb kápolnával ki nem bővítettek volna. Ősi szokás az, hogy a bazilikákhoz kápolnákat építettek. A hozzánk legközelebb eső veszprémi ősi székesegyháznál is megtaláljuk a régi kápolnákat. 1 ) A 16. századig misealapítványszámba menő oltárjavadalmakra vagy temetkezési hely készítésére irányuló magánbuzgóság létesítette e kápolnákat; később a jámbor társulatok emelték közös ájtatosságuknak családiasabbá tételére. A székesegyházat a következő kápolnák vették körül : 1. Szent Demeter püspök kápolnája, 2. Szentháromság kápolnája, 3. Szent Ferenc kápolnája. E három kápolnáról alább az oltárjavadalmak tárgyalásánál részletesen szólunk. 4. A Prainer-féle kápolna. A székesegyház főbejáratának jobb oldalán állt e kápolna; ott áll ma is, — de szertár gyanánt szolgál. Valószínű, hogy Prainer János br. (1606—1633) győri főkapitány régebbi, megrongálódott kápolnából javíttatta, építtette át, azután az ő nevéről nevezték el. Sem átépítésének közelebbi idejét, sem felszerelését, sem alapítványát és annak megfelelő rendeltetését nem ismerjük. A Rana-féle tervezetben hallunk először felőle 1639-ben, mikor megnagyobbításáról, újabb átépítéséről, templomba nyíló ablakainak befalazásáról ir Rana. Arról sem emlékeznek okirataink, hogy a 17. század folyamán oltár állt volna benne, vagy istentiszteletet tartottak volna benne. Már az 1738. évi egyházlátogatási okirat nem is említi. Mi a régi Szent Demeter-kápolnával azonosnak tartjuk. De erről alább szólunk. 5. Szent Rozália kápolnája. Szent Rozália tisztelete a 17. században terjedt el Győrött. A Palermoban született hercegnő egész Olaszországban nagy tiszteletnek ör1 ) Adám Iván i. m. II. rész, 57. és klc. II.
