Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal

zal, hogy a herma fejének és az arccsontoknak aránya föltétlen hatalmas termetre utal, — s tudjuk, hogy Szent László daliás alakja válltól kimagaslott a seregből — akkor minden okunk megvan arra, hogy a hermára úgy nézzünk, mint a szent király arcvonásait és jellemét őrző műalkotásra. 8 ) De nemcsak ezért lehetünk hálásak az ismeretlen mesternek, hanem még inkább azért az egészen kivételes lélekábrázoló művészetért, amellyel a szent király nagy­szellemét hozza kö­zel hozzánk. A her­ma láttára könnyű hinnünk, hogy Szt. László korának első lovagja volt. Amit az ősrégi ének mond Szent Lászlóról, — hogy » király Ma­gyarországban és mennyországban «, azt mondja ez a fej a szobrászat nyel­vén. Uralkodásra­termett hatalmas szellem, egy nép sorsát átfogó kor­mányzó energia, megszentelődve és felmagasztosulva az isteni elhivatottság tudatában, egyszó­val az uralkodás mint istensro 1 gálát annak az egész éle­tet magába olvasztó lelkiségnek a tartalma, amely ezen a fönséges arcon ma­radéktalanul és szuggesztív erővel kifejezésre jut. Ki­rályibb királyfejet nem tud felmutatni az egész európai művészet. A királyi fej méltóságát a legendák hangulatát keltő tündökléssel koszorúzza az eredetileg drágakövekkel, ma színes csehüveggel ékesített korona. Ez a korona A hermában elhelyezett ezüstabroncsú ereklyetartó Szent László koponyájával és rávésett képével. Dr. Heppner Antal felvétele. 8 ) Közismert dolog, hogy Szent Péter és Szent Pál apostolok arc­vonásait az őskereszténység idejétől a mai napig híven őrzi az ikonográfiái hagyomány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom