Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal
a boltozat tagozását. A boltozatcikkelyeknek megfelelően a középen behúzza, a sarkokon pedig levágja a festmény keretét. A boltozatcikkelyek között tehát szélesebb a képmező, amely a közép szűkítésével két részre tagolódik. Mindkét részen köralakban helyezkednek el az alakok s a két kör a középen kapcsolódva nyolcast alkot. Az alakok állását tekintve alul tehát az oltár felé a világi, fölül az egyházi szentek foglalnak helyet. Az utóbbiak az angyaloktól tartott Atyaisten alakját veszik körűi. A kompozíciót egy angyalalak indítja el, aki a kép alján, a hosszanti tengely végében széltől dagasztott ünnepi zászlót tart. A zászló élénk sárga, az angyal ruháján világos zöld és mély karminvörös színek, mozgásában lendület. A kompozició másik végén a keret mentén elhelyezkedő angyal szelíd gesztusban elnyúló alakja az előbb! angyal színeinek egészen elhalkult akkordjától kísérve zárja le a mozdulatok és színek fokozatosan égi szférákba finomodó felépítését. A szentek sorát kétoldalt Szent György és Szent László király díszes harci öltönyben pompázó alakja nyitja meg. Szent Erzsébet, Boldog Margit, Kunigunda, majd a közrefogott Szent Imre alakjával Szent István és Gizella zárják le az alsó kört s kezdik egyúttal a fölöttük levőt, amely már nyugodtabb és szabályosabb rendben mutatja Szent Gellért, Szent Adalbert és Szent Mór püspököket, illetőleg Assisi Szent Ferencet, Keresztelő Szent János és egy vértanút pálmával kezében. Ezek már annak az égi fénynek ragyogásában tündöklenek, amelyből leheletfinom zöldes palástban jön elő angyalaitól körülvéve az ezüstöshajú és szakállú Atyaisten, hogy fogadja az előtte hódolattal meghajló magyar és Magyarországon különösen tisztelt szentek tisztelgését. A menynyezetképnek nyugodtan adhatnánk ezt a címet: magyar ünnep a mennyországban. A nagyobb mennyezetfestmény, mely a szentélytől egészen a kórusig terjed, sokkal nyugodtabban van elhatárolva, nem követi annyira a boltozat beosztását, a boltozatba benyúló cikkelyek fölött alig valamit ugrik.be a párkánykeretnek egy kicsi, laposra elnyújtott kagylóval díszített része, a keret sarkainak lekerekítése is egészen kisméretű. Ezen a hosszú téglalapalakú mezőn teríti végig Maulbertsch hatalmas festői vízióját Urunk színeváltozásáról. A téma feldolgozásában Raffael közismert művét