Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri püspöki székesegyház története
nunciusoknak köszönhette a káptalan. Mikor az élelmezési főtiszt katonai szertár céljára lefoglaltatta a székesegyházat, Biglia Menyhért nuncius azonnal közbenjárt a királynál, hogy lőporraktárul ne használja a főkapitány a templomot és protestánsokat ne temettessen el kriptájába. Ekkor teljes eredményt nem ért el. Mikor Miksa király az egész templomot le akarta foglalni és a káptalant a Szent István tiszteletére szentelt düledező templomba utasította át, akkor Bonomi nuncius járt közben a királynál és pártolta a káptalan ajánlatát, hogy a szentélyt és ia két hajó felét megtarthassa; a két hajónak fallal elválasztott másik fele szolgálhat katonai célokat. E javaslatot a király és Ernő főherceg is elfogadta, így a káptalan megmaradhatott összeszükített templomában. 14 ) E leírásból az tetszik ki, hogy a mai főhajót és a Szűz Mária-hajót metszette keresztül a választófal. Az oltárok felé eső rész maradt meg istentiszteleti használatra, a tornyok felé eső rész pedig katonai célra. A Szent István-hajó mai szentélye alkotta a sekrestyét, hátsó része, a belenyiló Szentháromság-kápolnával együtt szintén katonai célt szolgált. E hajó sokkal rövidebb is a sekrestye heleékelésével, — azért beszélhet okiratunk csak két hajóról. Időközben ismét új szerencsétlenség érte a templomot, mely a katonai szertárt is eltávolította belőle. Villámütés sújtotta, mely felrobbantotta a puskaport és a templom egyik részét ledöntötte. A káptalannak az ország rendjeihez intézett 1624. évi felterjesztése szerint I. Draskovich György bibornok, győri püspök idejében (1578—1587) történt e villámütés. A felterjesztés ugyanis azt mondja: Draskovich bibornok hiába kérte vissza az élelmiszer és lövőszer raktárául szolgáló templomot; mire égből alászálló tűz tisztította ki. 15 ) Más forrásunk is megemlékezik e villámütés-okozta robbanásról.'") Az esemény tüzetes időpontját azonban ez a forrás sem jelöli meg. Kuthassy János püspök kánoni vizsgálata alkalmával 1592-ben a pápai követ is azt jelentette Rómába, hogy a templom a múltban leégett. 17 ) E tűz okozta pusztítással nem célozhatott a pápai követ a régi, 1529. évi 14 ) Fraknói Vilmos : Magvarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. III. 149. 201. I. 15 ) Győri kápt. m. lvt. 16. T. 2691. sz, 16 ) Typographia M. Hung. 148. I. 17 ) Koller: Hist, eppatus Quinqueeccl. Tom. IV. 356.
