Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal
A szent vértanú lelke a szenvedésben már elszakadt a földtől és már látja az égben az új hazát. És ott »az Emberfiát az Isten erejének jobbján«, mint azt az oltár fölött ábrázolva látjuk, ahol angyalokkal benépesített felhők közül ragyog elő az Istent jelentő Jahve név s amellett áll a menny bement Krisztus alakja. Egészen barokkos megoldás. És mégis, a barokk hagyományok megtartása mellett is, ebben a kitűnő oltárképen is ugyanúgy megállapíthatjuk az új stílus jelentkezését, mint az oltárfelépítmény építészeti megoldásában. A kompozíció barokk, de a téma feldolgozásának szelleme már nem. Gondoljunk csak Rubensre. A megkövezésnek, ennek a vad kivégzési formának ábrázolásában micsoda tobzódó szenvedélyességét fejtett volna ki! Itt nyomát sem látjuk a vad kegyetlenségnek, az élénk mozdulatokból hiányzik a gyűlölet heve. A szent alakján sincs nyoma a velőkig ható kínnak és heves szenvedésnek. A mozgalmas cselekményből hiányzik a belső viharzás, helyét valami elégikus elcsendesülés foglalta el. De azért távolról sem üres, hanem, az intenzív lelki kifejezés, a csend és béke mélységeibe gravitál. A színekben, a fény és árnyék elosztásában ugyanígy foglalták el a kirobbanó drámai ellentétek helyét a szelíd átmenetek. Ugyanily halk líra ömlik el az említett négy szobron, amelyek — balról jobbra haladva ~ Nepomuki Szent Jánost, Szent Józsefet, Szent Flóriánt és Kalazanti Szent Józsefet ábrázolják. Különösen szép Szent Flóriánnak finom kont a osztókban megoldott alakja s elragaSzent József szobra, Tabotha Antal dóan bájos a Szent alkotása a Szent István-oltáron József karján ülő kis Dr. Somogyi Antal felvétele. Jézus.
