Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal

A szentély evangélium-oldala az oltártól nézve a szószékkel. Fridery László felvétele. meghatározzák. A főhajó hatalmas, egységes tere a félkörívnél kissé magasabbívelésű dongaboltozatban fölmagasodva ünnepi méltósággal áramlik az oltár felé. Távlatát méri az előkelődíszű párkány körülfutó koszorúja, áramlásának nyugodtlüktetésű ritmust adnak a pillérek árkádjai, s ez a ritmus csendül ki könnyedén a félpillérekben, a fölöttük emelkedő párkánykiugrásokban, s ismétlődik meg a magasban a boltozat cikkelyeiben. A két oldal mozgása összefut és lezáródik a szentély félköríves apsisában, ahol a párkány az egész hajó mozgásának összefogására sokkal erőteljesebb, s a párkányt alátámasztó félpillérek is oszlopokká önállósulnak, díszes keretet teremtve egyúttal az oltárnak is. így emelkedik ki az oltárnak, mint a templom szívének tere a hajóból, a szentek szentjének dísze a hajó architektúrájából, s marad azzal mégis szerves kapcsolatban. Oltár és hívek szoros lelki kapcsolatát a szent áldozatban s a szent hely szentségét egyaránt kifejező, tehát mély liturgikus gondolatokat kristálytisztára érvényre juttató megoldás.

2

) A mellékhajók, melyeknek tere a tágas pillérközökön keresztül kapcsolódik a főhajó terével hatalmas csarnokká, nincsenek oly gazdagon kiképezve, mint a főhajó. 2

) Sajnos, a mult század egyházművészeti barbársága kitörte ebből a keretből Hefele oltárát!