Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal
dott remekelni. A fal kétszeres, párkányokkal átvezetett beugrással éri el azt a vastagságot, amelybe az ablaknyílások vannak vágva. A simafelületű lábazat követi a talaj lejtését, de a hármastagozatú féloszlopkötegek, melyek az ablakokat közrefogják, már vízszintes vonalból indulnak ki. Ezek az oszlopkötegek is lépcsőzetesen vékonyodnak, akárcsak a fal, s középső részükkel tartják annak a falrésznek a síkját, amelyből felemelkednek. Az ablakok között az oszlopKötegek középső tagjának a félhenger helyett derékszögű hasábformát adott az építész, hogy a gazdagprofilozású ablakhyílások között a síkot ugyanúgy érzékeltesse, mint ahogy az ablakok alatt a síkokból kidomborodó hengerfelületek ellentéte visz a falba életet. Az említett hasábok hónaljában filigrán háromnegyedoszlopok nyúlnak fel egészen az ablakcsúesok kezdetéig. Mint az oszlopfők fölötti törések mutatják, eredetileg itt kis szoborművek húzódhattak meg. Az épülettest felfelétörő lendülete a faltömeg fokoza os csökkentésében, a domború és hornyolt formák viszonyítása a síkhoz oly abszolút építészeti tudásról tesz tanúságot, hogy ez a kristályos tökéletességű kis remekmű többet mond a gótika páratlan nagyságának forrásairól, mint sok tudós értekezés. Amint látjuk, székesegyházunk külseje több érdekes és értékes részlet ellenére híjával van annak az átfogóerejű egységnek, amely a lelken eluralkodó nagy benyomásnak lehetne kiváltója. Annál meglepőbb az a látvány, amely akkor tárul elénk, ha a főbejárat keskeny és igazán semmitmondó, hosszú folyosójából a templomba lépünk. Először is egy sötét és alacsony előcsarnokba jutunk, amely a templom egész szélességén keresztülhúzódó kórust tartja s a vastag pilléreket összekötő félköríves nyílásokon keresztül vezet a háromhajós csarnok terébe. Felejthetetlen élmény, amint az előcsarnokon áthaladva lépésről-lépésre tárul a tér s fokozatosan kibontakozik ünnepi pátosza. A templom háromhajós beosztása ősi s a hajókat elválasztó hatalmas pillérekben bentrejtőznek a régi oszlopok, illetőleg oszlopkötegek. A falak, a boltozatok, a pillérek és ablaknyílások a Rana-féle alakítás művei, díszítésük Hefeletől származik. A főhajó, mint a padláson látható gótikus falmaradványok mutatják, alacsonyabb lett s alacsonyabbak lettek a mellékhajók falait áttörő ablaknyílások is, mint voltak a gótikus korban. Érdekes, hogy Rana úgy a főhajóban, mint a mellékhajókban a boltozat dongájából kivágja azokat a csuk-
