Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

Oltárjavadalmak

lott, azért temetőjével együtt a törökök pusztításának esett áldozatul. Oltárát valószínűleg a kolostor pusztulása után hozták be a székesegyházba.

60

) 31. Urunk feltámadásának oltára. Egyetlenegy adatot ismerünk felhasznált okiratainkból ez oltárra vonatkozólag, azt, hogy Mátyás király 1486-ban ennek házát is mentesítette az adózás alól. 32. Háromkirályok oltára. Ez oltárról is csak Mátyás királynak 1486. évi kiváltságleveléből hallunk; semmi más adat nem áll rendelkezésünkre. Ennek emlékét őrzi a székesegyház északi hajójában ma is fennálló Háromkirályok oltára, melyet azonban Zichy Ferenc püspök építtetett a 18. század végén. 33. Szent Balázs püspök és vértanú oltára. A 14. század közepén hallunk először ez oltárról: 1346-ban András karbeli pap, ez oltár igazgatója, Marcaltői Péter és Miklós javára a sobori jobbágyok által elkövetett hatalmaskodás ügyében. Javadalmából csak a Mátyás király által adózás alól 1486-ban felmentett házat ismerjük.

61

) 34. Simon-Judás apostolok oltára. Egyetlen adatot találtunk okiratainkban ez oltárról: 1457-ben igazgatójának, Sabariai Gergely papnak Mihály olvasókanonok, püspöki helynök parancsot adott Miklós pap, a szent kereszt-oltár igazgatója ellen.

62

) 35. Urunk kínszenvedésének oltára. Csak javadalmáról találunk néhány adatot a 16. századból, egyebet semmit. Javadalmához tartozott Ménfőn 60

) Dr. Lukcsics Pál i. m. 48. 1. — Győri kápt. m. lvt. 8. Cth. 524. sz. — Héderváry-család oklvt. 1, 425. 1. — Győri tört. és régészeti füzetek, 1, 128. 1. 61

) Hazai okmt. 3, 154—5. 1 62

) Győri kápt m. lvt. 8. Cth. 524. sz. — Szepeshelyi kápt. m. lvt. Litt. E. fasc. 5. 15. sz.