Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
Oltárjavadalmak
21. Szent Lukács evangélista oltára. Eredete, alapítója ismeretlen. A 15. és 16. században csupán javadalmáról olvasunk. Javadalma állott a) egy győri házból, melyet Mátyás király 1486-ban szintén felmentett a királyi adó alól; b) a nyuli hegyben levő szőllőből, melyet 1570—88-ig már a káptalan kezelt. Kanonokoknak vagy polgároknak adta bérbe. Igazgatójáról sem hallunk. 51 ) 22. Szent János evangélista oltára. Ősrégi alapítású oltár, de keletkezését nem ismerjük. Javadalmazásához tartozott: a nyuli hegyben egy szőllő, melyről 1537—1553-ig szólnak okirataink. Oltárigazgatók: 1358-ban Miklós karbeli pap, aki Egered-birtok ügyében tartott vizsgálatot; 1379-ben István fia János győri kanonok, akit IV. Orbán pápa oly feltétel mellett nevezett ki pápai főesperessé, hogy az oltárjavadalomról lemond; 1399-ben Gethei Mátyás; 1420-ban Hedichwad Domonkos, aki ez évben kanonoki stallumot kért a pápától. 52 ) 23. Keresztelő Szent János oltára. Nem ismerjük keletkezésének idejét; a 14. század végén találkozunk vele elsőízben okiratainkban. Inkább javadalmával és igazgatóinak működésével foglalkoznak okirataink. Javadalmához tartozott a nyuli hegyben egy szőllő, melyről a káptalan 17. századbeli urbáriuma is megemlékezik, de többé azután nem esik róla szó. Igazgatói: 1392-ben Demeter pap; IX. Bonifác pápa ez év március 1-én meghagyta a pápóci prépostnak, hogy győri kanonoki stallumot adjon Demeternek, a Keresztelő Szent János-oltár igazgatójának. — 1399-ben Gergely pap az igazgató. — 1429—1439-ig Ikrényi Péter, Bereck fia az igazgató, aki mint közjegyző hitelesítette 1439-ben Péter 51 ) Győri kápt. hit. h. lvt 1. felv. jk. 58. 1. — 2. felv. jk. 154. 1. — 3. felv. jk. 283. 1. — 4. felv. jk. 826. 1. 52 ) Hazai okmt. 3, 171. I. — Győri kápt. lvt. 6. Cth. 290. sz. — Győri kápt. hit. h. lvt. 1. felv. jk. 19—27. 247. 11. — V. Házi Jenő i. m. 1, 259. 1. — Dr. Lukcsics Pál : XV. századbeli pápák oklevelei. 1. köt. V. Márton pápa.
