Domikovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837 – Források 1. (Győr, 1992)

Móringlevelek Győr megyéből

Móringlevelek Győr megyéből /Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837/ A magyar néprajz történeti rétegeinek vizsgálata - a recens adatgyűjtések információ anyagának átalakulásától is sürgetve - fokozott mértékben megköveteli az érdeklődési körébe vonható levéltári források feltárását.Néprajzkutatásunk régi igénye, törekvése ez, mely a megtorpanások, hiátusok ellenére is tiszteletre méltó múltra tekinthet vissza. Nem feladatunk a tudománytörténeti áttekintés, csupán e megállapítást példákkal illusztráljuk. A természettudományos alapképzettséggel rendelkező, de régészeti, művészettörténeti munkáival híressé, elismertté vált Rómer Flóris az 18óO-as évek elején boszorkány pereket publikált.

1 A kortárs etnográfusok hasonlóképp természettudományos vagy geográfiai előképzettségűek voltak; a néprajzot az emberföldrajz és az antropológia egy sajátos segédtudományának tekintették, a népi 2 elet jelenségeit az evolúcionizmusalapján szemleltek. A néprajz önallo disciplínává fejlődésében nagy jelentőséggel bírt, hogy meghatározó kutató egyéniségei a geográfiai, geológiai, paleobiológiai evolúcionizmusokkal, nyelvi rekonstrukciókkal szemben a történetiség, történeti 3 látásmód jelentőseget felismerték. E folyamatot a történettudomány oly kiváló egyénisége is ösztönözte, mint a íMagyar Néprajzi Társaság elnöki tisztjét is viselő Tagányi Károly, aki erdészeti oklevéltárát követően a népi jogszokás kutatás egyik kézikönyvét írta meg.

4 Tagányi példája, Kelemen Lajos ismeretsége ösztönözte Györffy Istvánt az alapos 3