Tomka Péter – Némethné Jankovits Györgyi szerk.: Államalapítás, ispáni vár, megye : Világi és egyházi központok a X-XI. század fordulóján. – Artificium et Historia 5. (Győr, 2000)

A győri ispáni vár

püspökségnek. A középkori krónikák hagyomá­nyai szerint 997-ben a lázadó Koppány felnégyelt tetemének egyik darabját éppen a győri várkapura szegezték fel. Tény, hogy a pécsi püspökség alapító okiratát 1009-ben Győrből keltezi István király. A vár nevét első ispánjától nyerte - más kérdés, hogy a turkológusok török eredetű ma­gyar személynévnek tartják, a történészek inkább István kíséretének német vitézét (a későbbi Győr nem ősét) látják benne. Káptalan-dombi ásatásaink leletszerűen iga­zolták a vár államalapítás kori létét. Számos újabb kérdést vetettek fel azonban, amelyekre egyelőre csak (bármily hihető) feltevésekkel tudunk válaszolni. A domb déli oldalán a rétegsor koraközépkori része egyértelmű: 13. századi épít­kezések alatt 11-12. századi edénytöredékeket tartalmazó vaskos településréteg feküdt, amely­nek alján hosszan elnyúló, kazetta-szerűen egymásba rótt gerendákból épített, legalább két helyiség-sorból álló építmény elégett maradvá­nyait találtuk meg. Ez a réteg azonosítható az István-kori ispáni várral. Maga a várfal teljes egészében nem került elő (későbbi földmunkák tüntették el), kivéve a belső fal kis részletét, ahol a helyiség-sor és a gerendafal belső síkja talál­kozott. Megfigyeléseink és az egykorú analógiák alapján joggal feltételezzük, hogy az ispáni vár­nak ugyanolyan földdel kitöltött gerendaszer­kezetű fala volt, mint amilyent máshol is építettek és amelyekhez belül törvényszerűen csatlakoztak az azonos szerkezetű, de földdel be nem töltött raktárak és műhelyek. A fal ("sánc") szélessége az alapozási szinten kb. 10 m lehetett, 4-5 hosz­szanti gerendasorból állt, amit átlag 2,5 m-enként kötöttek össze keresztgerendák. A vár területe ekkor mintegy 2,5-3 hektár volt, alakja sza­bálytalan trapéz. A raktárakon kívül benne kapott helyet a királyok fogadására alkalmas ispáni palota, a tisztségviselők és a kiszolgáló sze­mélyzet, a püspök rezidenciája, a püspöki székes­-4-

Next

/
Oldalképek
Tartalom