Tomka Péter – Némethné Jankovits Györgyi szerk.: Államalapítás, ispáni vár, megye : Világi és egyházi központok a X-XI. század fordulóján. – Artificium et Historia 5. (Győr, 2000)
A győri ispáni vár
püspökségnek. A középkori krónikák hagyományai szerint 997-ben a lázadó Koppány felnégyelt tetemének egyik darabját éppen a győri várkapura szegezték fel. Tény, hogy a pécsi püspökség alapító okiratát 1009-ben Győrből keltezi István király. A vár nevét első ispánjától nyerte - más kérdés, hogy a turkológusok török eredetű magyar személynévnek tartják, a történészek inkább István kíséretének német vitézét (a későbbi Győr nem ősét) látják benne. Káptalan-dombi ásatásaink leletszerűen igazolták a vár államalapítás kori létét. Számos újabb kérdést vetettek fel azonban, amelyekre egyelőre csak (bármily hihető) feltevésekkel tudunk válaszolni. A domb déli oldalán a rétegsor koraközépkori része egyértelmű: 13. századi építkezések alatt 11-12. századi edénytöredékeket tartalmazó vaskos településréteg feküdt, amelynek alján hosszan elnyúló, kazetta-szerűen egymásba rótt gerendákból épített, legalább két helyiség-sorból álló építmény elégett maradványait találtuk meg. Ez a réteg azonosítható az István-kori ispáni várral. Maga a várfal teljes egészében nem került elő (későbbi földmunkák tüntették el), kivéve a belső fal kis részletét, ahol a helyiség-sor és a gerendafal belső síkja találkozott. Megfigyeléseink és az egykorú analógiák alapján joggal feltételezzük, hogy az ispáni várnak ugyanolyan földdel kitöltött gerendaszerkezetű fala volt, mint amilyent máshol is építettek és amelyekhez belül törvényszerűen csatlakoztak az azonos szerkezetű, de földdel be nem töltött raktárak és műhelyek. A fal ("sánc") szélessége az alapozási szinten kb. 10 m lehetett, 4-5 hoszszanti gerendasorból állt, amit átlag 2,5 m-enként kötöttek össze keresztgerendák. A vár területe ekkor mintegy 2,5-3 hektár volt, alakja szabálytalan trapéz. A raktárakon kívül benne kapott helyet a királyok fogadására alkalmas ispáni palota, a tisztségviselők és a kiszolgáló személyzet, a püspök rezidenciája, a püspöki székes-4-