Tomka Péter – Némethné Jankovits Györgyi szerk.: Államalapítás, ispáni vár, megye : Világi és egyházi központok a X-XI. század fordulóján. – Artificium et Historia 5. (Győr, 2000)
A győri egyházmegye az Árpád-korban
használták a megmaradt római sírköveket, téglákat is. A műrészletek hiánya és az ásatási lehetőségek általában korlátozott volta miatt az egyszerű templomok pontos datálása szinte lehetetlen. A falusi templomok külön csoportját alkotják a kerektemplomok, a rotundák. A megye mai területén mindössze két plébániatemplomként működő, 13. század elejére keltezhető rotunda maradt meg, a hidegségi és a rábaszentmiklósi. Utóbbi különlegessége, hogy északi oldalán boltozott sekrestye kapcsolódott a hajóhoz. A történeti források alapján Markotabödögén volt még egy körtemplom, de a 18. században lebontották. A kerektemplomok külön csoportját alkotják a bencés monostorok melletti rotundák. Utóbbi esetben a kis kerek templomok voltak a falu plébániatemplomai. Ismert példa a középkorban a győri egyházmegyéhez tartozó jáki Szent Jakab kápolna, a bencés monostortemplom nyugati oldalán. A pápóci prépostság négykaréjos, kétszintes kápolnája az Árpád-kori építészet változatosságát példázza. A rotundák harmadik csoportját alkotják a plébániatemplomok melletti többszintes karnerek, csontházak. A kétszintes építmény alatti boltozott kriptába gyűjtötték a templom körüli temetők régi sírjaiból származó csontokat. Legszebb példája megyénkben a Sopronban, a Szent Mihály templom déli oldala mellett látható Szent Jakab kápolna. Az Árpád-kori plébániák számát ma már nem lehet egyértelműen meghatározni. A mai Győr, Moson és Sopron megyében a források alapján közel 90 középkori falusi templomról tudunk. Ez rendkívül kis szám, arra gondolván, hogy csak az egykori Győr vármegyének a mai országhatárok közé eső területén az Árpád-kor végén közel 100 falu volt. Ha a mai Győr-Moson-Sopron megye területén a ma részben vagy egészben álló középkori eredetű falusi templomokat vesszük -28-