Tomka Péter – Némethné Jankovits Györgyi szerk.: Államalapítás, ispáni vár, megye : Világi és egyházi központok a X-XI. század fordulóján. – Artificium et Historia 5. (Győr, 2000)

A mosoni ispáni vár

hiszen a védő fegyverek és felszerelések, a sisak, vért, pajzs hiányoznak gyűjteményeinkből). A mosoni ispáni vár elyét, alaprajzát, kiterjedését nem befolyásolták korábbi korok építményei. Éppen ezáltal érhető tetten az utak fontos szerepe tájegységünkön. A római Ad Flexum erődjének területe jórészt használhatatlanná vált a Duna és a Lajta szögletében, a birodalmi jelentőségű limes-út közvetlen nyomvonalát is elvágta a vízrajzi viszonyok változása. A Duna és a Hanság között azonban az új nyomvonal a régitől messze nem kerülhetett. Egyidejűleg megnőtt a déli: azaz Sopron felé vezető út jelentősége is. Ennyi változás elég volt ahhoz, hogy Moson várának új helyet keressenek: a választás a Királydomb területére esett. A "mosoni kapu" forgalma még a soproninál is nagyobb lehetett. A megye-központ, várispánság és egyben határvár számottevő történelmi események színhelye, királyok tartózkodási helye volt all. század folyamán: már 1046-ban erre menekült Péter király, I. András 1060-ban, Salamon 1063-64-ben majd 1074 és 1079 között lakott benne, itt zajlott le 1063-ban a mosoni csata, amikor IV. Henrik csapatai Salamon és párthívei kalauzolásával értek a vár alá és foglalták el azt, 1096-ban Kálmán király védelmezte a keresztes hadak ellen. Építésének korát a korlátozott léptékű ásatás all. századra, annak is az első felére határozta meg. Kazetta-szerkezetű falai annyira hasonlítanak a soproni, pozsonyi, győri várfalakra, hogy csak ugyanannak a tervnek a része, talán ugyanazon építőmesterek alkotása lehet. Alakja lekerekített sarkú szabályos téglalap, a védett terület nagysága 4,5 hektár. A "sánc", azaz a földdel betöltött gerendákból, fatörzsekből összeácsolt, 1,5 x 3 illetve 2,5 x 2,5 m-es kamrákból álló - 16-