Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

A VISSZAFOGLALÁS GYŐRI KULTUSZÁNAK EMLÉKEI

hevederéből készült e páleza 1881-ben". Mohi közlése szerint ilyen emlékpálcákat ajándékoztak a 300. jubileum alkalmával. Irodalom: Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele 1594-1598. Győregyházmegye könyvsajtója, Győr 1913. 85.p. Győr, Xántus János Múzeum, újkori gyűjtemény, ltsz.: C.71.17.1. Sz.P. H./9. Unger Alajos (1815-?): Győr visszavétele 1840. olaj, vászon, 47x65 cm Jelzett balra: A. Unger pinx. 840 A kép mozgalmas, sokalakos csata jelenetként mutatja be a vár visszafoglalását, amely a karmelita templom és rendház előtti várfalszakaszon játszódik. Ez az anakronisztikus megoldás - hisz az említett épületeket a XVIII. század első felében emelték - minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a híres vaskakas 1718-tól 1872-ig a karmeliták kolostorának ormán állott, miként az a festményen is látható. A mű alkotója 1836 és 1842 között a bécsi akadémián tanult, majd Győrött dolgozott. A XIX. század közepén kibontakozó hazai történeti festészet egyik korai alkotása Unger képe, amelynek mintája alkalmasint Peter Krafft Zrínyi szigetvári kirohanása című monumentális képe volt. Irodalom: Magyar festészet a XIX. században. Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. Kiállítási katalógus. Szerkesztette: Soós Klára. Xántus János Múzeum, Győr, 1972. Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 70.214 T Sz.Z. H./10. Pécsi Pilch Dezső (1888-1949): Győr visszavétele olaj, vászon, 50x80 cm Jelzett jobbra lent: Pilch D. A sokalakos csatakép az ostrom egyik jelentős epizódját mutatja be: Pálffy huszárjai, kik eddig a Fehérvári-kapu előtt állottak, lóról szállva benyomulnak a várba, hogy a szorult helyzetbe került Schwarzenberg csapatainak segítségére siessenek. Az előtérben a kapu bolthajtása látható, a berohanó huszárokkal s a vörös köpenyes, fokost tartó Pálffyval. A háttér házai közül a törökök rontanak elő. A kép alkotója Pilch Dezső Budapesten s Münchenben tanult, majd a pesti képzőművészeti főiskola tanára s főtitkára lett. E műve a XIX. századi történeti festészet hagyományát folytatja. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon. II. köt. Budapest, 1935 Xántus János Múzeum, ltsz.: K.65.13.1. Sz. Z. 64