Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

A VISSZAFOGLALÁS GYŐRI KULTUSZÁNAK EMLÉKEI

A VISSZAFOGLALÁS GYŐRI KULTUSZÁNAK EMLÉKEI H./l. A győri vaskakas 16. sz. (későbbi kiegészítéssel), Győr, vörösréz ill. vas, 2450x443x65 mm Vastag - helyenként vaslemezzel foltozott vörösréz lemezből kivágott, naturalisztikusan ábrázolt szélkakas. Kihegyezett hasáb alakú, felső rövid szakaszán hengeresre kovácsolt rúdra szerelve, melyen a széliránynak megfelelően foroghat. A szélkakas alá idővel - a hozzá fűződő monda kiteljesedésével - emberarcú holdsarlón nyugvó kettőskeresztet helyeztek el kettős, festett vaslemezből. E vörösrézből készült "vaskakas" a török megszállókon diadalt arató keresztény erők, a győri vár visszafoglalásához fűződő monda megtestesítőjévé, majd magának a városnak jelképévé vált. A hagyomány magva az, hogy a vár elfoglalása után a győri erőd dunai kapuja fölé emelt torony csúcsára a törökök ezt a szélkakast helyezték, azzal az elbizakodott magyarázattal, hogy a keresztények majd akkor foglalják visssza a várat, ha megszólal az érckakas. A későbbiekben tovább terebélyesedő történet először Ortelius Chronologia Oder Historische beschreibung... (Nürnberg, 1602.) c. munkájában jelent meg nyomtatásban. Irodalom: Uzsoki András: A győri "vaskakas" jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története. Arrabona 3/1961. 57-78.p. Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele 1594-1598. Győregyházmegye sajtója, Győr, 1913. Győr, Xántus János Múzeum, újkori gyűjtemény, ltsz.: BL.. 1873. Sz.P. H./2.Győri kereszt Lajtapordány fénykép Győr visszavételének örömére Ruprecht Stotzinger, Alsó-Ausztria helytartója 1598. április 25-én az uralkodó nevében elrendelte az Alsó- és Felső-Ausztria községeiben, valamint az utak mentén, szorosokban s a határban lévő, ledőlt vagy megrongálódott keresztek s szobrok megújítását, kereszttel való ellátását s rajtuk az alábbi felirat elhelyezését: "SAG GOTT DEM HERRN LOB UND DANK/DAS RAAB IST GEKOMMEN IN DEN CHRISTEN HAND". így jöttek létre tehát az ún. győri keresztek (Raaber-Kreuz), amelyek közül még ma is számos azonosítható. A szakirodalom a lajtapordányi (Leithaprodersdorf), a savanyúkúti (Sauerbrunn), a stockeraui, és a bécsújhelyi Ungarthor előtti kereszteket, valamint a bécsi Kartnetor hídjánál lévő Pékkeresztet (Bäckerkreuz) s a sprincensteini várkastély udvarán álló Szentháromság szobrot sorolja ide. A lajtapordányi győri kereszt valójában egy, felirata szerint 1595-ben felállított képoszlop, melyre Stotzinger rendelete nyomán vésték rá a fentebb idézett szöveget. Irodalom: Perger Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön. In: A Kisalföld népi építészete. Szerk.: Perger Gyula és Cseri Miklós. Győr, 1993, 365. p. Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele. Győr, 1913. 75-77. p. Sz.Z. 60