Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK: METSZETEK, FESTMÉNYEK

A./36. Ismeretlen német mester (16. század vége): Tatárok és törökök keresztény foglyokat kísérnek 1596. papír, fammetszet, 8,9x12,1 cm Felirata a kép fölött: Türcken vnd Tartam führen viel Siebenbürgisch Volck hinweg. A hátlapon alul, címként: Neve Wallaachische Weyda zu Prag ankommen. Fölötte és alatta német nyelvű szöveg a 16. század végi erdélyi eseményekről. Különösen német területen volt kedvelt a 16. században a fametszet e típusa. A kissé merev és esetlen kompozíció illusztrációs célokat szolgál. Ez az ábrázolás a török kegyetlenkedésekről visszatérő motívum még a későbarokk korában is. Publikálatlan. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.58.2827 B.B.. A./37. Johann Nell (16. század második fele): Magyarország szenvedései a török elleni harcokban 1581. papír, fametszet, 28,9x39,4 cm Felirata: a bal felső sarok kartusában - Sed non Turca diu tali laetabere facto: Te mox ad Paenas Germania tota vocabit. Az iratszalagon felül középen - Auxiliu fer Christe mihi, succure relictae. Exere tarn vires Teuto animose tuas. A Hungária lábainál lévő kartusban - Vinclis inclusa teneris: tarn, nunc vbi Christus opem:. A jobbszélen látható kartusban - Hi sunt qui Pátriám tutati fortibus armis, Fuderunt charam multo cum sanguine vitám. Jelezve középen lent: fordított nagy N betűben I betű. Megjelent Martin Schrot: Wapyenbuch des Heiligen Römischen Reichs... München, 1581. kötet illusztrációjaként. Középen a szenvedő Hungária figurája látható megcsonkított nőalak képében, két fegyveres alaktól körülvéve, akik kínozzák. Balról lovas fegyveresek csoportja közeledik, jobboldalt egymás alatt Thury György, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, Hunyadi János, Bakics Pál, I. Ulászló, I. Mátyás és II. Lajos halotti ábrázolásával. A háttérben településeket láthatunk, az előtérben a mocsaras táj II. Lajos halálának helyszínére utal, két kutya a levágott kezeket eszi. A fametszet a már a középkorban is elterjedt allegorikus jelenet jellegzetes típusa, a Magyarországot jelképező nőalak pedig a későbbiekben gyakran tűnik fel hasonló témájú allegóriákon. Irodalom: Nagler: Die Monogrammisten. IV. München. 1871. 756.p. 2430.sz. Alexander Apponyi: Hungarica... I. München. 1903. 336.p. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor. III. Bp. é.n. 64.p. 635.p. Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Bp. 1986. 18., 20., 22.p. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.8045 B.B. 26