Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)
KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK: METSZETEK, FESTMÉNYEK
A./27. Hans Sibmacher: Mátyás főherceg 1603. papír, rézmetszet Felirat a portré alatt: AMAT VICTORIA CURAM VON G.G. MATTHIAS ERTZHERTZOG IN OESTERREICH HERZ: IN BURGUND &. A bal felső sarokban: P. 140. Megjelent Hieronimus Ortelius: Chronologia oder Historische Beschreibung... című munkájában, Nürnbergben, 1603-ban. A félalakos beállítású portrémetszet hadvezérként, teljes vértezetbe öltözötten állítja elénk a főherceget. Jobbjában marsallbotot tart, míg bal kezét az asztalra állított rostélyos, tollforgós sisakján nyugtatja. Nyakában az Aranygyapjas Rend láncát viseli. A kötet többi arcképétől eltérően e képmás profilból ábrázolja modelljét. Publikálatlan. Országos Széchényi Könyvtár, Térképtár Sz.Z. A./28. Ismeretlen német mester (16. század vége): Ferdinand Hardegg képmása 1592. papír, rézmetszet, 19,6x13,3 cm Felirata a kép alatt: Ferdinand Graff zu Hardegt Erbschenct in Osterreich Tani. Obriste zu Raab. AET. 43. A.1592. A metszet a festményportrék kompozíciós megoldását követi a térdkép kivágattal, s az alak elhelyezésével. A szembenéző ábrázolt mellvértet és páncélinget visel, jobbjával kardja markolatát fogja, balja sisakján nyugszik, a sisak mellett páncélkesztyűi. Nyaka körül dús csipkegallér. Szakállt és bajuszt visel, haja simán hátrafésült. A reprezentatív portré festészeti finomságai a metszeten természetesen nem érvényesülhetnek, mégis őrzi a kompozíció az eredeti minta nagyvonalúságának nyomait. Publikálatlan. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz. 1655 B.B. A. /29. Wilhelm Peter Zimmermann (1589-1630 körül): Ferdinand Hardegg kivégzése 1595. papír, rézkarc, 18,8x29,8 cm Felirata lent: Abris des Urtheis und Execution mit dem graven von Hardeck ekgangen geschehen den 15. Iuni anno 1595. Balra fent betűjelmagyarázat A-D. A jobbszélen a P.167 jelzés a lapszámra utal. A kompozíció felülnézetből mutatja be az eseményt, a háttérben épületeket láthatunk. A kivégzést hatalmas tömeg nézi, a vesztőhelyet körülvéve. Ezúttal nem ostrom, illetve csataképet készített Zimmermann, hanem a korszak egyik jelentős eseményéről tudósít, de stílusa és komponálásmódja változatlan, s a megvalósítás eszközei is. 23
