Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK: METSZETEK, FESTMÉNYEK

A./20. Wilhelm Peter Zimmermann (1589-1630 körül): Tata ostroma 1597. papír, rézkarc, 16,7x20,6 cm Felirata fent: DOTTIS Lent a kép alatt: Der Herz von Berenstein sein war Kam in sibenneudigisten Jahhr Für Dotis mit ein derart gross Gewanne bald die Statt und Schloss Haut mehren theil der Türcken nider Erobert diefelb Festung wider. A bal felső sarokban betűjelmagyarázat A-I. A tatai vár madártávlati, felülnézetből ábrázolt képét láthatjuk, a tó által körülvéve. A közép- és előtérben az ostromló csapatok, s a szokásos Zimmermann kompozíció szerint a hozzánk legközelebb eső figurák zsánerszerű részletességgel jelennek meg. A mester stílusa jól felismerhető ezen a darabon is, mely az általa nagy számban készített ostromképek egyike. Irodalom: Cennerné Wilhelmb Gizella: W.P. Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc sorozata. Folia Archeologica IX. 1957. 199.p. 42. sz. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.T.4264 B.B. A./21. Ismeretlen festő (16. század): II. Rudolf (1552-1612) képmása 16. század második fele fa, olajfestmény, 19,5x16,5 cm A kisméretű mellkép a szokásos ikonográfia szerint ábrázolja a német-római császárt: csillogó vértet visel, dús, spanyol divatú csipkegallérral. Mellén az aranygyapjas rend jele lóg arany láncon. A szembenéző portré arcvonásai több hasonló ábrázolásról ismertek. Szőke haja hátrafésült, bajuszt és körszakállt visel. A finom, aprólékos festésmód, a kiváló technika arra utal, hogy a portrét a korszak egyik neves mester festette. Irodalom: A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. Bp. 1907. lO.p. A Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának festményei és grafikai állaga. I. füzet. 555.p. (I. Ferdinándként feltüntetve). A Magyar Történelmi Képcsarnok katalógusa. Bp. 1922. 18.

p. Rózsa György: A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei. Bp. 1977. 2.p. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.23. B.B. A./22. Hans Sibmacher: II. Rudolf császár (I. Rudolfként magyar mirály) 1603. papír, rézmetszet, Felirat a portré alatt: ADSIT. A kép alatt: RUDOLPHUS, II. RÖMISCHER KEYSER AUCH IM BÖHEIM UND VNGERN KÖNIG. &. Jobb felső sarokban: P. 120. 20