Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK: METSZETEK, FESTMÉNYEK

A./15. Ismeretlen német mester: Győr visszavétele 1610 körül papír, rézmetszet, 15x9 cm A pag. 340 jelzésű lapon található két metszet közül az alsó mutatja be Győr visszavételét. Felirata: SCHWRZENBERG NIMHT RAAB EIN. A várat délről ábrázolja, azonban topográfiai hűség nélkül. Az előtérben a támadó keresztény csapatok vonulnak fel, amelyeket a lovon ülő Schwarzenberg irányít, a háttérben a petárda robbantása látható. E metszet az ostromot leírások nyomán bemutató, fiktív ábrázolások közé tartozik, amelyeket a közönség képigénye hívott életre. Irodalom: Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról. A Győri Szemle Könyvtára. 6. Győr, 1930. 16.p., 26.p. Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára Sz.Z. AJ 16. Hans Rudolf Miller: Győr visszavétele 1653. freskó a sárvári vár dísztermének boltozatán Feliratos szalag a képmező jobb alsó sarkában: IAVRINUM DIVINO FAVORE E TURCARUM POTESTATE RECIPITUR ANNO 1598 DIE 29 MARTY. Nádasdy Ferenc 1653-ban adott megbízást Hans Rudolf Millernek, hogy sárvári várának dísztermét hét, a tizenötéves háború eseményeiből merítő monumentális csataképpel díszítse. A Győr visszavételét ábrázoló mozgalmas freskó, miként a sokszorosított grafikai lapok, egyetlen képbe sűríti össze az ostrom eseményeit. A Sibmacher metszete alapján megfestett vár felé hosszú sorokban vonulnak a katonák, miközben egyszerre robban a petárda és repül a levegőbe a Szentdombi-bástya. Az előtér nagyméretű figurái Antonio Tempestának a római Aemilius Paulus hőstetteit bemutató metszete nyomán készültek. A falképciklus - Nádasdy szándéka szerint a korabeli néző számára egyaránt hirdette, hogy a török nem legyőzhetetlen s hogy az ellenük folyó harcot folytatni kell. Irodalom: Rózsa György: Magyar történetábrázolás a XVII. században. Bp. 1973. 107114.p. Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Bp. 1986. 83-84.p. Sz.Z. AJ 17. Dániel Spechtl : ARCHITECTURA VON VESTUNGEN, WIE DIE ZU UNSEREN ZEITEN AN STÄTTEN, SCHLÖSSERN... MÖGEN ERBAWET... Strassburg, 1608. 5. ábra Daniel Spechtl (Speckl) nagyhatású várépítészeti munkája először 1589-ben jelent meg, majd hamarosan több kiadást is megért. A korszerű erődítési elveket s módszereket tárgyaló mű I. részének 10. fejezetében a két legjelentősebb magyarországi vár, Komárom s Győr is szerepel, amelyeknek megoldásait - a tervező olasz hadmérnökökkel vitázva - a szerző több ponton is bírálja. Ennek hangot adott azon a várépítészeti konferencián is, amelyet 1576-ban rendeztek Regensburgban. 18