Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)
A VISSZAFOGLALÁS GYŐRI KULTUSZÁNAK EMLÉKEI
jének, Hans von Aachennek az osztrák hadvezérről 1599 körül készült, egészalakos arcmásának redukált formátumú másolata, amely festésmódjában is követi mintáját s csupán néhány tárgyi részletben tér el attól (az utóbbin a posztamensen állott az ábrázoltat megnevező felirat, amit Schaller a figura mögé állított piramisra helyezett, valamint kicserélte a vár visszavételének ábrázolását a XVIII. századi Győr látképére s némileg változtatott a kéztartáson is). Aachen elveszett eredeti művének egy további, a XVIII. század elejéről való egészalakos másolatát a győri káptalan őrizte s használta a visszafoglalás emlékére rendezett évenkénti körmenet alkalmával. A Schaller festette portrét minden bizonnyal a városi tanács rendelte meg a XVIII. század közepe táján újonnan átalakított városháza számára. Irodalom: A kép reprodukcióját közli Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. I. köt. Győr, 1896. 59.p. Az egészalakos változatról: Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Bp. 1986. 33. p. Xántus János Múzeum, ltsz.: K.55.179.1. Sz. Z. H./5. Hermán József: A' gyalázatos egyenetlenség és ditsöséges egyesség, Mellyet A' török pogány igájábúl ki-szabadúlt Győr Városa Viszszavételének örvendetes emlekezete Napján... a' Tekéntetes Nemes Győri Káptalan Templomában... élő nyelvel magyarázott, és Hallgatóinak kívánságára nyomtatásban ki-botsátott Hermán Jósef... Győrben, Streibig Gergely János, 1759. 9 lev. 29 cm. A győzelem emlékére hálaadó istentiszteletet, körmenetet tartottak Győr városában, az írásos emlékek szerint kezdetben március 29-én, majd később fehérvasárnapon, a 18. század közepétől pedig húsvét keddjén. Az ünnepség ágyúlövésekkel kezdődött, majd a székesegyházból az ünneplő tömeg a teljes díszben lévő papokkal, katonákkal és a városvezetéssel együtt körmenetben végigment a bástyákon, egészen a Fehérvári-kapuig, ahol két csoportra szakadva hallgatták meg a magyar és német nyelvű szentbeszédeket Pálffy illetve Schwarzenberg földíszített képe előtt. A körmenet a székesegyházban a Te Deummal végződött. A beszédeket a Győr egyházmegyei kanonokok, a jezsuita és kármelita atyák felváltva mondták, melyek közül több nyomtatásban is megjelent (Mohi idézett munkája 1898-ig 12 nyomtatott szónoklatot tart számon). Ilyen kiadvány Hermán József (1697-1769) kanonok, jeles szónok 1759. évi szentbeszéde is, melynek címlapján olvasható, hogy "az időnek alkalmatlansága miatt a' szokott Processió és Prédikátzió a' Bástyán meg-nem tartathatott". Irodalom: Mohi Adolf: Győr elestének és visszavételének irodalma. II. Győri Szemle V. 1934. 9-10. sz. 447-461. p. Xántus János Múzeum Győr, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz.: HD.75.103.1 Cs.T. 62
