Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

FEGYVEREK

rakás ékesíti, amely egyrészt mitológiai jeleneteket, a győri vár ostromát és vadászjeleneteket ábrázol. A tusa talplemezén stilizált címerpajzsban elhelyezett LK monogram és az 1626-os évszám látható. Irodalom: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Bp., 1971. 226.p. Temesváry Ferenc: Vas, ezüst és arany. Keszthely, 1989. 90-9l.p. Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, ltsz.: 56.5574. K.S.T. D./24. Kapupetárda A XVI. század második felében Németalföldön eredményesen alkalmazták a várharcokban a petárdát, mint korszerű tüzérségi hadieszközt. Maga a szó francia eredetű, a "peter" szóból származik. Ezt a fegyverfajtát valószínűleg francia területen használták először, a magyar végvári rendszerben "tüzes szerszámként" ismerték. A petárda feladata az volt, hogy működésével olyan sérülést okozzon a várépületen, vagy annak egy sebezhető részén, amelyen keresztül könnyebb a vár bevétele. Legtöbbször a várak kapuit robbantották be ún. kapupetárdával, melyet a várkapuba csavart horogra akasztottak. A kapupetárdát mozsár, vagy harang formára öntötték, s elhelyezték benne a méretének megfelelő mennyiségű puskaport. Anyaga rézből, ónból, vasból vagy acélöntvényből állt. Súlya változó, a legkönnyebb 40 kg, a legnehezebb meghaladta a két mázsát. A győri vár visszavételénél is ilyen kapupetárdát alkalmaztak. Pálffy és Schwarzenberg egyetértettek abban, hogy az erős és jól kiépített várat fortéllyal lehet csak bevenni. Volt jó példa előttük: egy évvel korábban 1597. szeptember 12-én kapupetárda segítségével foglalták vissza Tatát a töröktől. Március 20-án két nagyméretű petárdát hozatott Komáromba Sprinzenstein táborszernagy Bécsből. Március 29-én hajnali két órakor Vavecourt vallon alezredes az egyik petárdát felfüggesztette a kapurácsra, Caviasz építőmester a főkapura elhelyezte a másikat, ez utóbbit Lamarche mérnök tizedes meggyújtotta. A robbanás olyan hatalmas volt, hogy az egyik kapuszárny a 300 lépésre lévő piacra repült. A Fehérvári-kapun akkora rés keletkezett, hogy szabadon be tudtak hatolni a keresztény hadak. Irodalom: Kalmár János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásánál. Arrabona 3. (1961). 79-100.p. Hadtörténeti Múzeum, ltsz.: 94.2.1. T.L. 40