Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

FEGYVEREK

mindkét lapjában megtaláljuk a kettős, fogazott holdsarlóra emlékeztető csiszár jegyet. A keresztvasszárak enyhe "S"-alakot formáznak, amelynek a végein egy-egy gömb ül. A keresztvashoz még kettős hárítógyűrű és háromágú hüvelykpánt kapcsolódik, a markolatgomb pedig gömb alakú. Publikálatlan. Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, ltsz.: 53.410 K.S.T. D./9. Tőrkard 16. század második fele Kovácsolt acél, aranyozott, vésett Hossza: 1010 mm, penge szélessége: 20 mm, Jankovich Miklós gyűjteményéből származik. Tőrkard, keskeny kétélű rombuszátmetszetű pengével, amelynek a tövénél elhelyezkedő vájatban EN TOLEDO felirat olvasható. Egyenes keresztvasa vésett és aranyozott csakúgy, mint a hozzá kapcsolódó hárítógyűrű, amelyet vésett medailonok ékesítenek. A markolat fából készült, amely középen kiszélesedik. A markolatgomb nyomottgömbös alakú, amelyet függőleges vonalak hat részre osztanak. Mindegyikben aranyozással díszített medailonok láthatók. A keresztvas hátoldali medailonja alatt bevésve GEORGIUS GHISI mantovai mester neve olvasható. Publikálatlan. Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, ltsz.: 55.3250 K.S.T. D./10. Buzogány 16. század Kovácsolt acél, hossza: 515 mm. Tollas magyar buzogány, nyolc háromszög alakú vas tollal rendelkező fejjel, amelynek a tetején lapos gomb ül. A nyél üreges, kovácsoltvasból készült. A 16. század második felére a buzogányok egyre inkább méltóság jelvényekké, mint harci fegyverekké váltak. Publikálatlan. Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, ltsz.: 54.1982. K.S.T. D./l 1. Buzogány 16. század, Révai Ferenc gyűjteményéből Kovácsolt acél, hossza: 700 mm. Tollas buzogány eredetileg tíz háromszög alakú tollal, amelyekből egy hiányzik. A buzogány fejének tetején egy kis gömb ül. Hosszú vasköpüjének a közepén barna fanyél található. Irodalom: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Bp., 1971. 24.p. Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, ltsz.: 56.5905. K.S.T. 36