Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

BÉCS VÉDŐBÁSTYÁJÁNAK TÖRÖKTŐL VALÓ VISSZAFOGLALÁSA 1598-BAN

Győr felszabadítását hálaadó istentiszteletekkel, körmenetekkel és valóságos örömünnepek tartásával köszöntötték Bécsben és Prágában, de a birodalomban, Rómában, Velencében avagy a távoli Madridban is. Hasonló visszhangja majd csak majd egy évszázad múlva Buda 1686. és Belgrád 1688. évi visszafoglalásának volt. Európa-szerte képes tudósításokkal szolgáló röplapok százai, versek és hősi énekek tucatjai, valamint különféle emlékérmék adták hírül a csodába illő, váratlan, ugyanakkor bravúros katonai teljesítményt. De Alsó-Ausztria helytartója, Ruprecht von Stozingen báró is méltó módon igyekezett megemlékezni az eseményről, midőn már 1598. április 25-én rendeletben írta elő, hogy tartománya minden községében a korábban kidőlt vagy rossz állapotban lévő útszéli kereszteket két hónap alatt újítsák fel és azokon jól olvasható felirat rávésésével adjanak hálát az Úristennek Győr visszafoglalásáért. Ugyanakkor Alsó-Ausztria rendjei Pálffynak díszes serleget, II. Rudolf császár pedig Schwarzenberg grófnak 100 000 aranyat és egy morvaországi mezővárost adományozott. A császár és magyar király, valamint Alsó-Ausztria előkelőinek bőkezűsége és hálája, valamint Bécs örömujjongása teljességgel érthető volt, hiszen - miként a prágai pápai nuncius 1598. április 6-án jelentette Rómába "ezen esemény folytán Ausztria immár biztonságban van és mindezek a tartományok megszabadultak az őket eddig fogva tartó félelemtől." PÁLFFY GÉZA Irodalom: GECSÉNYI LAJOS: Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI-XVII. században. In: Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 31/4. (1984) 664-686. GECSÉNYI LAJOS: A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése) In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére, és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Szerk.: E. KOVÁCS PÉTER-KALMÁR JÁNOS-V. MOLNÁR LÁSZLÓ. Bp., 1991. Bp., 1991. 145-158. HAUSMANN, FRIEDRICH: Ferdinand Graf zu Hardegg und der Verlust der Festung Raab. In; Domus Austriae. Eine Festgabe Hermann Wiesflecker zum 70. Geburtstag. Hrsg.: HÖFLECHNER, WALTER-MEZLER-ANDELBERG, HELMUT J.-PICKL, OTHMAR. Graz, 1983. 184-209. JEDLICSKA PÁL: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552-1600. (Eredeti történeti forrásmunka) Eger, 1897. KELENIK JÓZSEF: Áruló vagy áldozat? Hardegg gróf kéz- és fővesztése. In: Rubikon 1995/6-7. 14-15. LENGYEL ALFRÉD: Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. In: Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 6/2. (1959) 167-221. MAGGIOROTTI, LEONE ANDREA-BANFI, FLORIO: Győr vára. In: Hadtörténelmi Közlemények 34. (1933) 1-45. MOHL ADOLF: Győr eleste és visszavétele. 1594-1598. Győr, 1913. MOHL ADOLF: Győr elestének és visszafoglalásának irodalma. In: Győri Szemle 5. (1934) 373-387. és 447-461. NIEDERKORN, JAN PAUL: Die europischen Mächte und der Lange Tür kenkrieg Kaiser Rudolfs II. (1593-1606). Wien, 1993. (Archiv für österreichische Geschichte Bd. 135.) PÁLFFY GÉZA: A pápai vár felszabadításának négyszázéves emlékezete 1597-1997. (Szerk.: HERMANN ISTVÁN) Pápa, 1997. 9