Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)

JEGYZETEK

106 A régi magyar portréművészetről: Cennerné Wilhelmb Gizella: Új portré műfajok a 1 8. századi magyarországi festészetben. Ars Hungarica, 1 982./2. Buzási Enikő: A barátság-motívum térhódítása a 18. századi magyar portréfestésben. Művészettörténeti Értesítő, 1 984./4. Cennerné Wilhelmb Gizella: A magyar barokk provinciális portré stíluskapcsolatai. Történeti Szemle, 1986./2. Buzási Enikő: Régi magyar arcképek. Kiállítás katalógus, Tata-Szombathely, 1988, Budapest 1988. Cennerné wilhelmb Gizella: A portré és a magyar nemesi társadalom, in: Főúri ősgalériák, családi arcképek. Kiállítás katalógus, Szerk.: Buzási Enikő. Budapest, 1988. Buzási Enikő: Hagyomány és korszerűség a maayarországi barokk arcképfestészet példáján, in: Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben. Kiállítás katalógus, Székesfehérvár, 1 993. 107 Talán érdemes ezzel kapcsolatban a nemesi szemléletet évszázadokra érvényes módon rögzítő Werbőczy Hármaskönyvének a nemesség megszerzésére vonatkozó egyik kitételét idézni: "a valóságos nemességet katonáskodással és más testi-lelki tehetséggel és erénnyel lehet megszerezni" (I. rész 4. cím). Mint Fügedi Erik rámutatott, a nemesség magát egyfajta katonai elitnek tekintette. Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A Középkori magyar nemes és klánja. Budapest, 1992: 52. old. 108 Mind a Czirákyak, mind a Széchényiek tartottak palotát Sopronban, az utóbbiak Győrött is. 109 E jelenségről lásd még Buzási: Hagyomány... 15-21. old. 1 1 0 E tendemcia jegyében alkalmazták Dorffmaister Istvánt is Lovasberényben s Kenyeriben. 1 1 1 Reprodukcióik: Mraz: Maria Theresia. Ihr Leben und ihre Zeit in Bildern und Dokumenten. München, 1975. 96. old (Haugwitz), 106. old. (Kaunitz). Haugwitz portréjával egyébként mind kompozíciójában, mind részleteiben nagy hasonlóságot árul el Pálffy Miklós kancellár és Esterházy Ferenc kancellár arcképe: lásd Buzási Enikő: Az Esterházyak családi arcképei, 1996, 16. tétel. 112 Millitzre vonatkozó adatok: Schneider 27-28. old.; Garas 237. old. Anna Petrová - Pleskotová: Bratislavskí vytvarní umelci á umeleckí remeselníci 18. storocia. Ars 1970/1-2. 226. old. 113 Széchényi Borbála portréja: Garas 237. old.; repr.: Bártfay 241. old. Széchényi Ignácné portréjának repr.: Bártfai Szabó 103. old. Barkóczy Jánosné Sztáray Leopoldina portréjának repr.: Cennerné Wilhelmb Gizella: A Magyar Nemzeti Múzeum ősgalériái. Folia Historica. 11. 1983., 11. kép 1 1 4 A tiszaaobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai. Árverési katalógus, Bp.-Műcsarnok, é. n. ( 1930 ). A kép az osztrák festő XVIII. századi munkájaként meghatározott I 28. tétellel azonosítható. 115 Nagy I. köt. 36. old. 116 Nagy VI. köt. 212. old. 117 Fallenbüchl: Főispánok: 77. old. 1 1 8 A jászok és a kunok bírája s főkapitánya a nádor volt, ám Wesselényi Miklós 1667-es halálát követően 1681-ig a Magyar Kamara nevezett ki kapitányokat. Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681-1713). Bp. 1991. 280. old. 119 Nagy I. köt. 36. old. 120 Ucníková Gkp 203., 37. kép 121 Seminaria Niedzickie II., Kraków, 1985., 10. kép: Előkelő nő liliommal, 1700 -1720, Banská Bystrica, Sredoslovenské Múzeum 122 A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai. Árverési katalógus, Bp.-Műcsarnok, é. n. (1930). A győri képpel a 126. tétel azonosítható: Vértestiszt, Osztrák festő, XVIII. század. A mérete (97x70 cm) 72