Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
KATALÓGUS
1 767-ben kegyoltárba foglalt könnyező Mária-kép s a középkori eredetű, ötvösművű Szent László-herma adta. A templom dekorációs programjának is e szentek tisztelete alkotta a vezérfonalát, amely a freskók, az oltárképek és -szobrok, de még a padok faragványainak témáit is nagyobbrészt meghatározta. Szent László kultuszát szolgálta az 1 763-as nagy földrengés nyomán elrendelt s mindmáig élő Szent László napi körmenet is. Támogatta a hitbuzgalmi társulatokat s különösen szorgalmazta az Oltáriszentség és a Jézus Szent Szíve kultuszának terjesztését. Győrött újjáépítette a papi szemináriumot. Püspöki birtokain, Szanyban és Fertőrákoson nyaralókastélyokat emeltetett: az utóbbi dísztermének freskóit Cajetano de Rosa festette (1 745). Székvárosában letelepítette a betegápoló Szt. Camillus rendet. Aranymiséje alkalmával, 1774-ben Mária Terézia királynő a Szent István Rend nagykeresztjével tüntette ki. Végakaratának megfelelően az általa bensőségesen tisztelt Szűzanya székesegyházbeli kegyoltára előtt kialakított kriptában temették el 14 4. Míg székesegyháza s nyaralója dekorációs munkálatainál Zichy püspök neves bécsi mestereket alkalmazott, addig portréi megfestetésekor már korántsem támasztott magas igényeket. Legalábbis erről tanúskodik a Cziráky-ősgalériába került kép s a vele kapcsolatba hozható többi arcmás. A győri festménynek egy azonos kompozíciójú, ám némileg kvalitásosabb párdarabja ismert a vöröskői ((Üerveny Karriert, Szlovákia) múzeumból, amelyre utólagosan ráfestették a Szent István Rend nagykeresztjét, illetve Zichy titulatúráját. A felirat a püspök halála után készülhetett, mivel megadja elhunyta dátumát s a szöveg 40 esztendős győri püspökségéről beszél 14 5. Egy újabb hasonló példány a győri Papnevelde ebédlőjét díszíti. E képre is ráfestették utólag a Szent István Rend nagykeresztjét illetve csillagát s az ábrázoltat megnevező rövid szöveget. A Püspökvár dísztermében egy nagyméretű változat látható, amelyet a későbbiek során ugyancsak elláttak a fentebb említett rendjelekkel 4 6. Alkalmasint e példány készült el elsőként s a többi, kisebb formátumú, ajándékba szánt változatot erről másolták. Mivel a képekre utólag festették rá az 1 774-ben elnyert rendjeleket, e dátum a portrék keletkezésére nézve terminus ante quem 14 7. Az ábrázolt életkora alapján leginkább az 1 750-1 760-as években festhették azokat helyi, győri mesterek. Zichy Ferenc püspök portréja minden bizonnyal rokonság okán kerülhetett a Czirákyak ősgalériájába. A családtörténeti áttekintésben már említettük, hogy Cziráky (III.) György s bátyja, (VII.) László egyaránt a Zichy famíliából választott magának feleséget. S bár a nejek csupán távoli rokonságban állottak a család más ágából származó győri püspökkel, mégis van adat kapcsolattartásukra: László felesége, Zichy Júlia 42
