Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
KATALÓGUS
A közel életnagyságú portrén Cziráky József vörös színű magyar ruhában - zsinóros dolmányban, prémszegélyes combközépig érő, csákóra vágott mentében, testhezálló, felül hímzett nadrágban, melyet csizma egészít ki -, könnyed tartással áll jobbját csípőre téve, baljával asztalon lévő süvegére támaszkodva. A test jobbra fordul, míg a fej az ellenkező irányba tekint. Az arc megformálásában az élesen megvilágított és az árnyékban hagyott részek erőteljes kontrasztja játsza a főszerepet. A figura körül a palotabelsőt sejtető építészeti környezet szokatlanul gazdag kialakítású: a kép bal szélen magas lábazaton rusztikázott oszlop áll, amely árnyékban maradó, sötét sziluettjével mintegy a kép előterét jelöli ki, míg a hátteret lezáró falat két kannelúrázott, ión fejezetes pilaszter tagolja. Asztalként egy kőből faragott profilozott oszlopszék szolgál. Felette, a kép jobb szélét szeszélyesen redőződő zöld drapéria és aranyos rojtok töltik ki. A győri festmény kompozícióját tekintve egészében megegyezik id. Dorffmaister István datált és szignált portréjával, amelyet egy horvát arisztokratáról, Ivan Rauch báróról készített 177ó-ban . Csupán kisebb részletekben tapasztalható eltérés, mint amilyen a szögletes volutájú s babérfüzérrel ékesített ión fejezetek, vagy az ugyancsak szögletes valutákkal s babérfüzérrel díszített, patás lábakon álló asztal. A Dorffmaister-kép azonban festésmódjában és a részletek kialakításában igényesebb megoldású. A barokk festészetben más mesterek kompozíciós megoldásainak átvétele - amelyet a sokszorosított grafikai lapok nagyban elősegítettek - bevett gyakorlatnak számított. Cziráky László gróf portréja esetében is ez történt. A kompozíció kiindulópontjául a francia udvari festő, Hyacinthe Rigaud egy arcképe szolgált, amely az osztrák államférfit és diplomatát Philipp Ludwig Wenzel Sinzendorf grófot ábrázolja. A minden bizonnyal 1728 körül keletkezett képen mind a figura beállítása - az asztalra illetve csípőre tett kéz, a test és a fej ellenkező irányba fordítása -, mind az építészeti részletek - az ión fejezet, a falpilléren s a gerendázaton látható csorbulás valamint a drapéria - azonosak a győri képpel 13 1. A közvetlen mintát azonban nem e ma Bécsben őrzött mű jelentette, hanem az arról Claude Drevet által készített metszet, amely az eredetihez képest tükörképes - azonban a Cziráky-portréval megegyező - állású 13 2. Az előkép tisztázása után továbbra is problematikus a győri kép és a Dorffmaister-portré kapcsolata. Talán volt még egy láncszem a magyar arisztokratákról készült festmények és a Rigaud-kép, illetve metszetmásolata között, amely mind a győri kép ismeretlen festője, mind Dorffmaister számára előképül szolgálhatott. A soproni mestert egyébként több alkalommal is foglalkoztatták a Czirá36
