Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)

BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD

ső gazdálkodós nem kedvezett". Ennek tudható be, hogy 1 786-ban a Vas és Sopron megyei birtokokat évi 15 000 forintért bérbe adta Vajda Ferencnek tíz esztendőre - bár ezt idő előtt felmondta 600 forint ráfizetéssel 1 791 -ben pedig a lovasberényi uradalmat adta bérbe Rumpf Lipót grófnak évi 29 000 forintért 1 5 esztendei időtartamra, de "közbejött halála miatt a bérlet félbemaradt" . László gróf a fentebb említett levéltáron túl könyvtárat is kialakíttatott a lovasberényi kastélyban, amely az örökölt könyvek mellett - amelyek közül a legrégebbi a családfán el nem helyezhető, de Házy szerint a XVII. század közepén élt Cziráky Péter possessori bejegyzését viseli ­Vogler Péter volt jezsuita 874 műből álló, 2437 forintért megvásárolt gyűjteményéből állott. A gróf vallásos életébe a Családi Krónika rövid megjegyzései adnak némi betekintést. A korban rendkívül népszerű hitbuzgalmi társulatok közül háromnak is tagja volt, ám az sajnos nem derül ki, hogy melyeknek. 1 770-ben írásban lefektetett szabályokat ál­lított össze "lelki ügyeinek gondozására", amelyekben meghatározta imaszándékait is: így csütörtökönként azért könyörgött, "hogy az Isten gyermekekkel megörvendeztetni méltóztassék". Ekkor ugyanis még sem neki, sem öccsének nem voltak utódai s ez a család magvaszakadá­sának lehetőségét vetítette előre . A gróf mecenatúrája szintén birtokaihoz kapcsolódott. Édesanyja szorgalmazására felépíttette a kenyeri templomot 1 769-ben, majd 1779-ben megbízást adott Dorffmaister Istvánnak, a Dunántúl sokat foglalkoztatott barokk festőjének a szentélyfreskók és az oltárkép elké­szítésére. Ennek emlékét a diadalív festett Cziráky-Zichy címerpárja őr­zi 8 0. Egy levéltári adat szerint Dorffmaister festőszerszámait a gróf Lo­vasberényből hozatta el: egy Szent Mihályt ábrázoló oltárképet min­denképp festett ott, a további kutatás feladata eldönteni, hogy a kas­tély s a kápolna dekorációjának elkészítésében is részt vett-e . A dénesfai kastélyon szintén folyhatott valamilyen munka 1 764-1 770 kö­zött, amire egy kőből faragott Cziráky-Pálffy címerpár utal 8 2. László grófnak volt két városi palotája is. 1772-1 782 között bírta Sopron előkelő Várkerületében az ún. Füredi-házat, mely épp ekkoriban nyerte el copf homlokzatát; az 1 776-os telekkönyv szerint az épület alapte­rülete 397 öl, míg a hozzá tartozó kerté 941 öl volt . 1790-ben megvásárolta a budai Várban Mócsy Károly sebész Úri utcai házát 1 5 000 forinton, majd átalakítása után ide is költözött . László gróf halálát követően özvegye, Zichy Júlia (1754-1808) vitte tovább a család ügyeit, tekintve, hogy fia, Antal Mózes még nem érte el a nagykorúságot. Tevékenységéből a Családi Krónika egyedül a birtokok gyarapítását találta említésre méltónak: a korábbi gyakorlatot folytatva ciráki földeket vásárolt fel. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom