Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
oldalra tekintő farkast, mely mellső lábaival csillaggal és félholddal díszített zászlót tart 3 4. (I.) Mózesnek öt fi- s két leánytestvére volt, ám a tőlük indult ágazatok rövid idő alatt elenyésztek. E Czirákyaknak nem sikerült sem anyagi helyzetüket stabilizálni, erről az állandó elidegenítések tanúskodnak, sem a megfelelő életstratégiát megtalálniuk. (II.) Mátyás katonai szolgálattal próbálkozott, részt vett a Rákóczi György elleni hadjáratban , (II.) György Sopron vármegye esküdtje volt, ám ők sem tudtak megkapaszkodni. Zsigmond Ambrus (1631-1669) és Sándor Antal (1633-1695) ismereteink szerint az elsők, akik a Cziráky családból egyházi pályára léptek. Ferencrendi szerzetesként az utóbbi futott be jelentősebb karriert. Előbb Pozsony magyar hitszónoka volt, majd Széchy Mária udvari papjaként tevékenykedett, s mint úrnőjének bizalmasa bekapcsolódott a Wesselényi-összeesküvésbe is. Ám ez nem ártott későbbi előmenetelének: az 1670-90-es években számos maqas 37 tisztséget töltött be rendjében . A XVII. század első feléből két leltár is fennmaradt, amelyekben a család egyes nőtagjainak ingóságait írták össze. 1635-ben Egerváry Mihályné Cziráky Éva hagyatékát vették számba , 1652-ben pedig Cziráky Zsuzsanna ruhaneműiről vettek fel listát bátyjával kötött megállapodása részeként 3 9. A szerény ősi vagyonnal rendelkező Mózes jogtudó nemesi értelmiségiként a hivatali szolgálat révén emelkedett az arisztokrácia soraiba, az ország vezető rétegének második garnitúrájába s gyarapította egyben birtokait is. Utódaitól is e stratégia követését várta, hisz tehetségük és szakértelmük volt az egyetlen, ami további emelkedésüket biztosíthatta. Ezért hangsúlyozta végrendeletében, hogy Ádám fiának az ő halála után is mindenképp folytatnia kell tanulmányait. A XVII. századi Czirákyak ennek szellemében, mint afféle jogtudós família és a hivatali arisztokrácia része, továbbra is magas tisztségeket töltöttek be az igazságszolgáltatásban. (I.) Ádám (1622-1667) 1640-1650 között Sopron vármegye alispánja, 1650-ben a királyi tábla bírája, 1652-ben nádori ítélőmester, 1655-ben királyi tanácsos. Apjához hasonlóan 1647-ben, 1655-ben és 1662-ben országgyűlési biztos különböző ügyekben. IV. Ferdinánd magyar királlyá koronázása alkalmával 1647-ben aranysarkantyús vitézzé avatták . A nemesi társadalomban elfoglalt helyzetére némi fényt vet gróf Pálffy Pál nádor 1 653-as végrendelete, amelyben meghagyta, hogy Pálffy Miklós, Forgács Ádám, Csáky László, Zrínyi Miklós, Thököly István, Orossy György személynök s "Cziráky uram" a felsorolás rendjében választhatnak egy-egy lovat méneséből 4 . Fia, (II.) Mózes (1647-1694) 1675-ben és 1686-ban Sopron vármegye alispánja, 1687-ben országgyűlési biztos . A Czirákyak iskoláztatásáról 9
