Almási Tibor: Az aktivisták és köre művészeinek alkotásai a győri Xántus János Múzeum Patkó Imre Gyűjteményében – Artificium et Historia 1. (Győr, 1992)

számoló megjelenési forma - és eszköztár kimunkálásának, megteremtésének igényét. Ennek az elvárásnak a szellemében Bortnyik alakjai, figurái fokozatosan leegyszerűsödnek és a művész érdeklődése inkább az érzések és kevésbé a magatartások irányába fordul. Éppen azért 1917-től eluralkodnak művein az expresszivitásra való törekvés jegy ei. 1919 januárjában a Ma VII. grafikai kiállításán a festőművész bemutatja Újvári Erzsi próza-verseihez készült illusztrációit, amelyek drámai erejű kompozíció-sorozat tükrében elevenítik fel a világháború előidézte tárgyi és emberi-lelki pusztításokat. E sorozat részei a Falul-H.ésazÁradás j

icímű kisméretű kréta- illetve tempera kompozíciók. Bortnyik Sándor: Falu I. Szemben Bortnyik ebben az időszakban festett olajképeivel, amelyekben a színek, elsősorban a vörös mozgósító-aktivizáló erejének művészeti kérdései foglalkoztatják, az illusztrációkon a formák lüktető ritmusa, táj és ember egységbe feloldódó kavargásának dinamikája az, ami figyelemre méltó erényként lép előtérbe. Bortnyik számára a húszas évek a kísérletezés jegyében telnek el. Kritikai elű, szellemes kollázsokat készít / Kollázs Ül.

/ és érdeklődése mindinkábbatérkonstrukcióksíkszerűen leegyszerűsítettformamegoldásainak és az ehhez vezető kubisztikus megvalósítások lehetőségeinek irányába fordul. Ez utóbbi kísérlet jellemző művészeti eredménye a Menetelő

k című 1921-ben készült alkotás, amelyben a jövő gépi-mechanizmusa által kiváltott - hengeres formákban feltartóztathatatlanul 14