Almási Tibor: Az aktivisták és köre művészeinek alkotásai a győri Xántus János Múzeum Patkó Imre Gyűjteményében – Artificium et Historia 1. (Győr, 1992)

című még Kecskeméten készült kisméretű tus-kompozíciója és az ennek alapján véglegesített, továbbfejlesztett -ugyanazt a címet viselőrézkarca. A Fürdőző

k (1917) előteret egy vaskos formákból felépített, izmos vetkőző nő uralja. A klasszikus térrendezés szabályai szerint, körülötte helyezkednek el a kép mellékszereplői: mezítelen, vagy lepelbe burkolódzó férfiak, nők és egy gyermek. A háttérben víz tükre csillan fel, mögötte erdőrészlet, a távolban pedig egy település épületcsúcsai. A monumentalitás érzetét fokozó szaggatott formaképzés dacára, a reneszánsz ihletettségű kompozicionális zártság, a szereplők egymáshoz való viszonya Uitz harmóniaigenlésének termékévé avatja e művet, amely méltó elismerést vívott ki alkotójának a Ma rendezte 1919-es grafikai kiállításon. Uitz Béla: Tájkép Ugyancsak a kecskeméti tájélménynek lehet eredménye az 1919ben készült Tájké

p is, az az alkotás, amin már jellegzetesen uitz- i jegyek tűnnek fel: nagyfelületű színes síkok, egymástól jól elkülönülő formák, határozott vonalvezetés és mindenek fölött - még a természeti ábrázolásból is sugárzó - belső feszültség, dinamizmus. 9