Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győri kármelita templom mint temetkezőhely

ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK hetett szóba, így esett a választás a kármelita templomra. Az ideiglenesnek szánt temetés 1945. április 4-én történt meg, a püspököt Рокоту Miklós káptalani helynök temette. Weiss Andor törvényszéki bíró saját előre megváltott sírhelyét ajánlotta fel erre a célra.161948-ban, miután elkészült a Székesegyházban a püspök síremléke - Boldogfai Farkas Sándor és Mattioni Eszter alkotása -, megtörténtek az előkészületek az újratemetésre, amelynek tervezett menetét Papp Kálmán püspök a szokottnál díszesebb kivitelű körlevélben tudatta.17 Az exhumálás megtiltása miatt azonban a temetés elmaradt: „B. e. VILMOS püspök exhumálását illetékes közigazgatási hatóság nem engedélyezte. Emiatt a temetési szertartás sem volt megtartható. Tovább pihen tehát a kármeliták kriptájában, amíg a körülmények megengedik, hogy a szeretet és a hála érzéseivel számára készített művészi síremlékbe eltemessük.”18 Az újrate­metésre csak évtizedekkel később, 1986. május 23-án kerülhetett sor. Apor Vilmos egykori sírtáblája ma is a kármelita altemplomban van, Marcell atyáé mellett tehát övé a kripta másik jelképes sírja. Az Egyházmegyei Kincstár néhány értékes darabját, Zágon József kanonok kezdeményezésére, szintén a kármelita templom egyik sír­üregében rejtették el a Mindszenty József érsek elleni koncepciós per idején.19 A már említett báró Gaun Antal József és Deáky Zsigmond mellett még két győri kanonokot temettek el a kármelita kriptában: Mladoniczky Ignác nagypré­postot, kurzolai címzetes püspököt, a jeles mecénást, valamint Sinkó István pápai prelátust, aki egyébként éppen Mladoniczky utódjaként volt rövid ideig a püspöki szeminárium igazgatója.20 Később mindkettejük sírját felszámolták. Az egyház­megye papjai közül ma is megtalálható az altemplomban többek között Orbán László teológiai tanár, egyházi író és lapszerkesztő, valamint Józsa Lajos szabad­hegyi és Póda János győrszigeti plébános síremléke. A 20. században a kriptában eltemetett világi személyek közül kiemelendő Klempa Kálmán ezredes, címzetes tábornok, a császári és királyi 19. gyalogezred egykori parancsnoka, aki a Monarchia legmagasabb katonai kitüntetése, a Mária Terézia Rend birtokosa volt. Végtisztességéről az 1941-es nyilvántartás is megem­lékezik: „Temetése óriási katona-parádéval történt, több ezer ember részvételével. Temetését végezte: Steiner Miklós, csornai prépost.” Itt nyugszik Weiss Vilmos, a Győri Első Takarékpénztár vezérigazgatója, az imént említett Weiss (Csanaky) Andor apja. Zászlós Márta zenepedagógust az Újvárosi temetőből temették át ide, a síremlékén látható domborművet öccse, az ismert győri szobrász, Zászlós István készítette, akit később szintén itt temettek el. Zászlós Mártáé a kriptában az egyet­len sírjel, amin képzőművészeti alkotás van. Itt található még többek között Valentin 16 Őt 1958-ban Apor Vilmos sírja mellett temették el, de mivel időközben nevet változtatott, a sírtáblán Csanaky Andorként szerepel. 17 GyEL PL Püspöki körlevelek, 1948. november 16. 18 GyEL PL Püspöki körlevelek, 1948. november 24. 19 Cseh: Apor püspök 75-77. 20 Vö. Bedy: A győregyházmegyei 267. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom