Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
OLÁH P. RÓBERT A GYŐRI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1658 ÉS 1725 KÖZÖTT Anglicanae sorozatot. Egy hasonló magyarországi sorozat létrejöttének alapját az egyházmegyénkénti feldolgozás vethetné meg. A késő középkor esetében ezt a munkát kezdte meg Köblös József, Fedeles Tamás, C. Tóth Norbert, valamint Kristóf Ilona. A kora újkori egyházi középréteg ilyen irányú vizsgálata még ekkora figyelmet sem kapott. Üdítő kivételnek egyedül Hermann István veszprémi székeskáptalant vizsgáló írását tudjuk említeni. Dolgozatunkban számos helyen olyan kérdések merültek fel, amelyek túllépnek e tanulmány formai és tematikai határain. Ide tartozik például a győri székeskáptalan követeinek szerepvállalása a kora újkori országgyűléseken, amelyet Szíjártó M. István és Forgó András monografikus munkáinak ismeretében releváns kérdésnek tartunk.76 A külföldi egyetemeken pallérozódott peregrinusok alsópapságban maradt hányadának jelenségét. Akárcsak a 18. század elején megfigyelt tendenciát, amely szerint az országegyesítést követő időszak után is elmaradtak a volt hódoltsági és erdélyi fejedelemségi egyházi személyek a győri székeskáptalanból. Fennmaradt-e ez a tendencia, hogy Kelet-Magyarországról nehezebben lehetett győri stallumhoz jutni? Egyáltalán, csak győri jelenségnek tekinthetjük-e ezt? Mi lehetett az oka, és változott-e valamikor egy személy vagy esemény hatására az a jelenség, hogy győri kanonokok nem jutottak külföldi stallumhoz? Meglátásunk szerint a prozopográfia módszerével nyugvópontra juttatott alapkérdések a későbbiekben megválaszolandó témákat vetnek fel. Szakirodalom Bácskai: Város-e a mezőváros? = Bácskai Vera: Város-e a mezőváros? (Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez). BUKSZ 9. (1997:2) 195-199. Balázs: Az alkalmazás dilemmái = Balázs Mihály: Az alkalmazás dilemmái. A német konfesszionalizációs modell és az erdélyi reformáció. Korall 15. (2014:57) 5-26. Balázs: Az új ország és a katolikusok = Balázs Mihály: Az új ország és a katolikusok. In: Hitújítás és egyházalapítás között, Tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16-17. századi történetéről. (A Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának Kiadványai 8.) Szerk. Kovács Sándor-Molnár Lehel. Kolozsvár, 2016. 61-75. Bedy: A győri székeskáptalan = Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. (Győregyházmegye múltjából III.) Győr, 1938. Bedy: Pápóci prépostság = Bedy Vince: Pápóci prépostság és perjelség története. (Győregyházmegye múltjából VI.) Győr, 1939. Brodkorb: Die Weihbischöfe = Clemens Brodkorb: Die Weihbischöfe im Heiligen Römischen Reich 1448-1648. Römische Quartalschrift 92. (1997) 72-102. C. Tóth: A„mályuszi modell” = C. Tóth Norbert: A „mályuszi modell” érvényessége: vissza az alapokhoz? In: Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században. Szerk. Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis XVII.) 76 Forgó: Egyház, rendiség; Szíjártó M: A magyar rendek. 173
