Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - P. Vásárhelyi Judit: Újabb könyvek Naprághy Demeter könyvtárából
P. VÁSÁRHELYI JUDIT ÚJABB KÖNYVEK NAPRÁGHY DEMETER KÖNYVTÁRÁBÓL nem csak a saját tékáját tartalmazta, hanem a Gyulafehérvárott lévő fejedelmi könyvtár egyes darabjait is. Ott őrizték a fejedelmi család könyvei mellett azokat a főleg katolikus műveket, amelyeket még Báthory István gyűjtött össze 1580 és 1585 között az Erdélyben letelepített jezsuiták számára, illetve oda kerültek a kegyvesztett erdélyi értelmiségiek (Gyulai Pál, Kendi Ferenc stb.) tékái is. Lehetséges, hogy ez volt az a Magyarországon lévő könyvtára, amelyet 1602-ben Prágában, Rudolf császárnak írt emlékirata kísérőlevelében így emlegetett: „Plenius et verius informaretur maiestas sua per me, si Regesta et Urbaria prae manibus haberemus, quae in Transsylvania plurima invenientur, et etiam in Bibliotheca mea in Hungária puto me habere nonnulla.”19 Az utolsó mondat - úgy gondolom, hogy Magyarországon lévő Könyvtáramban néhány Regesta és Urbaria is van - utal arra, hogy pontosan darabról darabra nem is tudta, hogy mit tartalmaz Erdélyből Magyarországra áthozott könyvtára. Az erdélyi kudarc után azonban egyházi karrierje változatlanul felfelé ívelt. 1602-ben pozsonyi préposttá, majd 1605-ben veszprémi püspökké nevezték ki - ekkor főleg Sümegen tartózkodott - 1606-tól győri megyéspüspök lett, majd két év múlva megkapta a kalocsai érseki címet is. Saját könyvtárának nagy része - 50 kötet - halála után a győri Székesegyház Könyvtárának vált az alapjává az Erdélyből származó, több mint félszáz kötettel együtt. Mindezekről, és az egykori győri Székesegyházi Könyvtár könyveinek Győrhöz köthető, illetve sem Erdélyhez, sem Győrhöz nem kapcsolódó tulajdonosairól - Jenei Ferenc korábbi gyűjtését felhasználva - közel négy évtizeddel ezelőtt a Magyar Könyvszemlében beszámoltam.20 Az akkori kutatások eredményeit itt nem ismétlem meg. Azt azonban hangsúlyozni szeretném, hogy Naprághy múlhatatlan érdemeket szerzett azzal, hogy a fejedelmi család értékes köteteit kimentette Erdélyből. így őrződött meg az utókor számára János Zsigmondnak, Magyarország választott királyának és Báthory Zsigmondnak három-három könyve, Báthory Kristófnak egy kötete és Báthory István könyvajándéka Báthory Miklós erdélyi országbírónak, továbbá három, kötése, illetve a benne szereplő bejegyzés alapján ugyancsak a Báthoryakhoz kapcsolható kötet.21 Platón, Prudentius, Xenophon, Pomponius Mela egy-egy munkája, görög-latin szótár, teológiai művek (Fauntenus, Simler, Sokolowski) és Erasmus Insitutio principis Christiani (Basel, 1516) című elmélkedése maradt fenn itt, Győrben a fejedelmi család valószínűsíthetően gazdag tékájából.22 Ugyanakkor régóta ismeretes, hogy Naprághy Demeternek más gyűjteményekben is fellelhetők könyvei. Természetes is ez, hiszen tanulmányai, majd egyházi tevékenysége nagy területre terjedt ki. Bécs, Nagyszombat, Pozsony, Kassa, Gyulafehérvár, Erdélyből elmenekülve pedig Prága, a műgyűjtő szenvedélyéről híres II. Rudolf udvara, majd újra Nyugat-Magyarország: Pozsony, Sümeg, Szombathely, 19 Erdélyi Országgyűlési Emlékek V. 175. 20 Vásárhelyi: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai 117-130., 230-349. 21 I. m. 234. 22 Mikó: Az erdélyi fejedelmek könyvtára 124-128. 75
