Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - P. Vásárhelyi Judit: Újabb könyvek Naprághy Demeter könyvtárából

P. VÁSÁRHELYI JUDIT

ÚJABB KÖNYVEK NAPRÁGHY DEMETER KÖNYVTÁRÁBÓL

P. Vásárhelyi Judit

ÚJABB KÖNYVEK NAPRÁGHY DEMETER KÖNYVTÁRÁBÓL1

Naprághy Demetert Jenei Ferenc mint az utolsó humanista főpapot jellemezte. Ez a sor a 15. században Vitéz Jánossal kezdődött, és a 16. században tevékenykedett tudós egyházi vezetőkkel (Oláh Miklós esztergomi érsek, Telegdi Miklós pécsi püspök, Mossóczi Zakariás nyitrai püspök etc.) folytatódott, akik miközben egyre magasabb tisztségeket töltöttek be a katolikus egyházon belül, fontos szerepet vállaltak az ország politikai és diplomáciai életében is. Művelt, vallásuk iránt elkötelezett emberek voltak, akik komolyan érdeklődtek a könyvek és a művészetek iránt.

Naprághy pályája bécsi tanulmányai után Nagyszombatban indult Telegdi Miklós pécsi püspök és esztergomi érseki helynök környezetében, aki maga is gazdag könyvtárral rendelkezett.2 Bécsi tanulmányai után a nagyszombati iskola igazgatója, majd 1586-tól esztergomi kanonok lett. 1588-tól az egri káptalan nagyprépostjaként már Kelet-Magyarországon, Leleszben majd Kassán tartózkodott. 1593-tól aradi prépost lett. Az ekkoriban kibontakozó tizenöt éves háborúban a magyarországi országgyűlés megbízásából Kisvárdai Szokoli Miklós alországbíróval és Kellemesi Mihály sárosi alispánnal együtt küldöttséget vezetett Krakkóba, és ott 1595. március 2-án a magyar rendek nevében beszédet mondott III. Zsigmond király és a lengyel rendek előtt.3 Segítségüket kérte a törökök ellen viselt háborúban. Bemutatta a hajdan virágzó Hungáriát, amely a lengyelek számára is védőbástya volt. Győr elestével azonban odalett a hajdani dicsőség, és ez annak a veszélyét hozta magával, hogy a háború más országokra is átterjedhet. Naprághy jól ismerte az ebben a műfajban megjelent korábbi alkotásokat. Kecskeméti Gábor mutatta ki, hogy beszéde több ponton is kompiláció.4 A lengyel-magyar közös múlt bemutatásához felhasználta Kovacsóczy Farkasnak az 1586. évi varsói királyválasztó országgyűlésen mondott beszédét.5 Macedóniai László 1522. évi nürnbergi szónoklatából is vett át részeket, és azokat Németország helyett Lengyelországra alkalmazta.6 A logikusan felépített, a retorikai eszközöket igen ügyesen alkalmazó, jó latinsággal megírt beszéd Naprághy egyetlen nyomtatásban megjelent műve, amely azonban rögtön igen népszerűvé vált. Már elmondásának évében megjelent latinul Krakkóban, Danzigban, Kolozsvárott, Luca ad Thayam-ban (a mai Bruck an der Leitha) és Nürnbergben.7 Krakkóban kiadott lengyel változatának kiadási éve is 1595.8 A következő esztendőben a latin szöveget Nicolaus Reusner beleszerkesztette négykötetes Selectissimarvm orationvm et con-1 Készült az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoportban.

2 Tóth: Telegdi Miklós 272-284.

3 Naprághy: Hungáriáé periclitantis legatorum... oratio.

4 Kecskeméti: Pécseli Király Imre retorikája 466.

5 Kovacsóczy: A méltóságos erdélyi fejedelem követének beszéde 982-992.

6 Macedóniai László: Orationes 13-18.

7 RMKIII. 857., 5545.; RMNy 762.; RMKIII. 859., 5552.

8 RMK III. 858.

73