Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: Naprághy Demeter győri püspök és Sopron városa. Egy katolikus főpap és a dunántúli evangélikusok centruma
tagjai voltak. Ők, Matthias Kramer, Joachim Dörnfeld egyértelműen a belső tanács szűk városvezető elitjébe tartoztak.15 Naprághy Demeter püspökségének időszaka (1607-1619) ugyanakkor egybeesett a magyar katolikus megújulás, és ezen belül a győri egyházmegye megújulásának a kezdetével. Elődeivel szemben Naprághy volt az első püspök, aki nem töltött be országos kormányzati tisztséget, sem kancellár, sem helytartó nem volt. Valószínűsíthetően részben a központi kormányzati tisztségek és feladatok hiányának, részben a katolikus reform iránti elkötelezettségének köszönhető az, hogy a kor győri püspökei közül ő volt az egyetlen, aki a 17. században személyesen vizitálta körbe egyházmegyéjét.16 Beiktatását követően Naprághy új soproni plébános kinevezését követelve nem fogadta el, hogy a plébános fizetését leszállítsák, miképpen azt is megengedhetetlennek tartotta, hogy a Szent Mihály-templomban kétféle (katolikus, evangélikus) istentiszteletet tartsanak.17 Legnagyobb konfliktusa az evangélikus városvezetéssel az oltárjavadalmak katolikus kézbe vétele kapcsán alakult ki, mely során Naprághy saját klientúráját juttatta jövedelmező városi oltárjavadalmakhoz (így Püsky János nevű titkára számára a Szent Kunigunda beneficiumot biztosította).18 Az ő püspöksége idején kezdődött el nemcsak a korábban városi kezelésbe vett kiterjedt beneficium-hálózat újbóli katolikus kézbe vétele hanem ezen intézményhálózat révén a katolikus státus városi hatalmának, befolyásának tudatos és szisztematikus kiépítése, megerősítése is.19 Lackner Kristóf életútját - leveleskönyvének elmaradt közreadása, feldolgozása ellenére20 is - viszonylag jól ismerjük. A városvezető és a főpap hivatalos látogatásairól, küldöttségekben történő közös megjelenéseiről a kutatás jelen stádiumában is kellő ismerettel rendelkezünk. A mindezek során kialakult kapcsolatukat azonban inkább hivatalos és formális jellegűnek kell tekintenünk. Bár Lackner főképpen Naprághy püspökségének korai szakaszában udvariassági gesztusokat teljesítve - például könyve ajánlása - kereste a kapcsolatot az utolsó humanistaként számon tartott győri püspökkel, de megítélésem szerint közöttük nehezen áthidalható szakadék létezett. Ez nem elsősorban a rendi társadalom hierarchiájából adódott, azaz a megnemesedett polgár és a katolikus főrend között fennálló társadalmi különbségnek köszönhette létét, hanem a választóvíz sokkal inkább a felekezeti különbségekben keresendő, az ügyes és körültekintő városdiplomáciája ellenére is a katolikus intézményeket városában háttérbe szorító (lásd templomhasználat kérdéseit, a beneficiumok betöltésének probDOMINKOVITS PÉTER NAPRÁGHY DEMETER GYŐRI PÜSPÖK ÉS SOPRON VÁROSA... 15 MNL GyMSM SLSVL KAR 1610. 219. p. 16 Fazekas: A reform útján 31. 17 Bán: Sopron 134. 18 Bán: Sopron 139. 19 Minderről: Dominkovits: Javadalmak. 20 A leveleskönyv közzéadását még Kovács József László kezdte el, de törekvéseit halála meghiúsította. 55
